Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

A 2008-as válság jobban kiütötte a világot, mint szeptember 11.

Bár az ikertornyok elleni támadás napján minden elemző meg volt róla győződve, hogy sokáig nyomás alatt lesz a piac, viszonylag gyorsan összeszedte magát a tőzsde és a pénzvilág - emlékezett vissza a 10 évvel ezelőtti szeptember 11-i támadásokra a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója. Vizkeleti Sándor szerint a 2008-as válság gazdasági hatásai sokkal súlyosabbak és mélyebbek, mint a 2001. szeptember 11-é volt, bár kétségtelen, hogy bizonyos szektorokat erősen megroggyantott.

Már tíz évvel ezelőtt is nagyon globális volt a világ: a második gép becsapódása után azonnal zuhanni kezdtek a tőzsdék - emlékezett vissza az InfoRádiónak a 2001. szeptember 11-ei New York és Washington elleni terrortámadások közvetlen pénzügyi hatásaira a Pioneer Alapkezelő vezérigazgatója.

Vizkeleti Sándor elmondta: már aznap látszott, hogy jelentős közvetlen hatása lesz a tőzsdékre a támadásoknak. Ez pár napig tartott is, de utána gyors visszarendeződés következett.

Az Egyesült Államokban felélesztette a patriotizmust a terrortámadás, összefogtak az emberek, és hirtelen komoly szárnyalásba kezdtek a tőzsdék. Komoly volt a kulturális és a társadalmi hatása is, de a szakértő szerint a 2008-as pénzügyi krízis jobban visszavetette a világ gazdaságát, mit 9/11, amelynek elsősorban társadalmi következményei voltak.

Ha a teljes gazdaságot nézzük, akkor a 2008-as válság mélyebben változtatta meg a gazdasági gondolkodást, bár egyes szektorokban voltak komoly következményei a terrortámadásnak. Megroggyantak a légitársaságok, visszaesett a turizmus, viszont pozitívan érintette a hadiipart a terrorizmus elleni háborúk miatt.

Szeptember 11-nek a politikai és a társadalmi hatásai még mindig érezhetőek, de a gazdaságot most inkább az euró- és hitelválság, az államok költségvetésének hiánya, valamint a gazdasági növekedés lassulása határozza meg - emelte ki Vizkeleti Sándor.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×