Sántha György, az ÁSZ osztályvezetője, egyben a projekt vezetője az eredményeket ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a visszaérkezett eredmények alapján nullától százig terjedő skálán sorolták be az intézményeket a korrupciós kockázatok szempontjából. Az eredendő kockázatok mellett vizsgálták a korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezőket, valamint a szervezeti kontrollok hiányából származó veszélytényezőket is.

Az eredendő kockázatoknál a helyi önkormányzatok kapták a legmagasabb pontszámot (66 pont), majd a független államhatalmi szervek következnek 45, azután pedig a rend-és honvédelmi, és a területi igazgatási szervek következnek 43-43 ponttal - ismertette a projektvezető.

Az ÁSZ a Magyarországon működő több mint 14.000 költségvetési szerv közül arányosan rétegzett mintavétellel választott ki 4.111 intézményt, amelyektől csaknem 1.100 kitöltött kérdőív érkezett vissza, az adatszolgáltatás önkéntes volt - mondta el Sántha György.

Pulay Gyula, az ÁSZ Kutató Intézetének (ÁSZKut) igazgatója elmondta: 2017-ig éves gyakorisággal elkészítik a korrupciós kockázati felmérést, amelynek módszertanát is továbbfejlesztik idén októberig.

Sántha György beszélt arról is, hogy a projekt keretében korrupciós térképet is készítettek, amely az integritas.asz.hu honlapon érhető el.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy lényeges különbségek nem területi szinten vannak, hanem inkább az egyes intézménytípusok között.

Hozzátette: a visszaküldött adatlapok összességében 2.238 milliárd forint törvény szerinti költségvetési kiadást (ez 38 százalékos arány az összes kiadásban), és több mint 208 ezres személyi állományt képviselnek (ez 36 százaléka az adatközléssel érintett szervek személyi állományának).

Sántha György hangsúlyozta: a magas eredendő korrupciós érték nem növeli feltétlenül az össz-korrupciós kockázatot az egyes intézményeknél, mert egy feszes és jól működő kontrollrendszerrel jól "karban lehet tartani" a korrupciót.

A korrupciós veszélyeztetettséget növelő tényezőket - például az európai uniós (EU-s) támogatások felhasználását, a vagyongazdálkodást és a közbeszerzéseket - vizsgálva az ÁSZ megállapítása szerint a felsőoktatás áll az első helyen 51 ponttal, második helyen a kormányzati szervek találhatók 35, a harmadikon pedig az egészségügyi intézmények 32 ponttal - ismertette az osztályvezető. Az eredendően legtöbb korrupciós kockázatot rejtő önkormányzatoknál ugyanakkor csak 24 pontos ez az index - fűzte hozzá. A legkevesebb korrupciós kockázatot növelő tényező a bölcsődéknél, óvodáknál, valamint az általános iskoláknál, illetve a sport- és szabadidős intézményeknél van az ÁSZ felmérése szerint.

Az eredményekből kiderül, hogy a válaszadó intézmények közül a kormányzati szervek 39 százalékát marasztalta el jogerősen közbeszerzési ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy bíróság az utóbbi három évben - mondta Sántha György. Hozzáfűzte: a felsőoktatási intézményeknél 37, az egészségügyieknél pedig 21 százalék ugyanez az arány.

Az EU-s támogatások vizsgálatánál kiderült, hogy a legtöbb - átlagosan 4,1 milliárd forint - uniós forrást a felsőoktatási intézmények nyertek el, ezeket követik a kormányzati szervek 2,4 milliárd forintos támogatási összeggel, majd a területi igazgatási szervek átlagosan 1,3 milliárd forinttal.

Az ÁSZ szerint a harmadik fő veszélycsoportot a korrupció szempontjából a szervezeti ellenőrzés hiányából fakadó tényezők jelentik. Itt a sport- és szabadidős intézmények, valamint a bölcsődék, óvodák vezetik a kockázati listát, 40, illetve 39 ponttal.