Szijjártó Péter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján ezek céljai között említette a bürokrácia csökkentését, az átláthatóság növelését, illetve megteremtését, a pénzügyi szektor bevonását a közteherviselésbe, illetve a változások támogatásába, a munkahelyteremtést, a növekedést, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását.

Orbán Viktor szóvivője az Európai Tanács csütörtöki ülésének következtetései közül kiemelte azt a pontot, amely szerint az Európai Tanács egyetért azzal, hogy a tagállamoknak be kell vezetniük a pénzügyi intézmények által fizetendő adók rendszerét.

Itt is "versenyelőnyben vagyunk", hiszen a kormányfő által bejelentett, 29 pontból álló első gazdasági akcióterv egyik intézkedése éppen arról szól, hogy a kabinet arra kéri a bankokat, biztosítótársaságokat és a pénzügyi lízingcégeket: az eddiginél nagyobb mértékben vegyék ki a részüket az új rendszer felépítéséből, a változások támogatásából, a közteherviselésből - mondta Szijjártó Péter.

A szóvivő szerint mindezek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy óriási magyar versenyelőny van most Európában, amely előny "egyértelműen a politikában keresendő, hiszen az új, magyar politikai viszonyok, (...) amelyeket a választók egy nagyon komoly, kétharmados felhatalmazással állítottak elő", rugalmas, gyors, határozott és következetes kormányzati magatartást tesznek lehetővé.

Szijjártó Péter hozzátette, a magyarországi szakképzés reformja is éppen az olyan európai célok jegyében indul, mint hogy tíz százaléknál többen ne essenek ki az oktatási rendszerből.

A banki különadó bevezetésének időpontjával kapcsolatos újságírói kérdésre a miniszterelnök szóvivője azt mondta, a nemzetgazdasági miniszter vezetésével zajlanak a tárgyalások a bankokkal és azokkal a szereplőkkel, akiktől az eddigieknél nagyobb hozzájárulást kérnek. Megjegyezte, nincs olyan információja a Miniszterelnökségnek, amely azt mutatná, hogy idén ne lenne teljesíthető az a 200 milliárd forintos cél, amelyről Orbán Viktor beszélt a parlamentben.