Mi legyen Görögországgal? Ez is témája lett az uniós állam- és kormányfők csütörtöki csúcstalálkozójának, jóllehet konkrét és radikális döntést nem fognak hozni a tagállami vezetők ebben az ügyben.

Athén annak idején úgy lett tagja az Európai Uniónak, később pedig az eurózónának, hogy trükkökkel és valótlan információkkal kozmetikázta a gazdasági adatait, tehát nem volt felkészülve a tagságra - mondta az InfoRádiónak a BruxInfo elemzője.

Súlyosbította a helyzetet, hogy a többi euróval fizető tagállam évekig elnézte a görög és más nemzetek stiklijeit annak érdekében, hogy minél gyorsabban bővüljön az eurózóna. A válság viszont felszínre hozta a problémákat, és most már kérdés, hogy mit tegyenek Görögországgal.

Fóris György szerint napirenden van az is, hogy Görögországot kizárják az eurózónából. "Az euró bevezetésekor alapszerződésbe rögzítették, hogy ha valamely tagország felelőtlen gazdaságpolitikát folytat, akkor nem számíthat arra, hogy a többiek a veszteségeit kivásárolják. Azért nem olyan egyszerű végrehajtani a leírtakat, mert mára olyan mértékben összenőttek a gazdaságok, hogy nagyon nehéz egy mechanikus mozdulattal leválasztani a görög gazdaságot a sok összefonódás miatt" - hangsúlyozta.

A zónán kívül most egyértelműen zuhanna a drachma árfolyama, de így Görögország húzza le az euró árát is. A Nemzetközi Valutaalapot pedig azért vonakodik bevonni az EU az ügybe, mert az IMF vélhetően befolyást kérne cserébe a monetáris politika alakításába, ami viszont közösségi hatáskör.

Sokat sejtet a német kancellár nemrégiben tett kijelentése: "meddig tesz az jót, hogy a közszféra átvállalja a magánszféra adósságait?".

Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense szerint ez arra utal, hogy egyre több országban és nemzetközi szervezetben vetődik fel: nem lenne-e érdemesebb hagyni bedőlni egy-egy országot?

"El kell jönnie annak a pontnak, ahol a piaci szereplőknek maguknak kell megérezniük a saját bőrükön, hogy ez így nem mehet tovább. Ha nem hagyjuk bebukni néha a piaci szereplőket, akkor nem mást teszünk, mint átörökítjük a következő generációkra a mostani adósságokat" - vélekedett.

Kérdés, hogy az Európai Unió nem bukna-e többet Görögország bedőlésével, mint amennyit a tanulságokkal nyerhet. Pogátsa Zoltán szerint vannak pró és kontra érvek is, de előbb-utóbb megálljt kell parancsolni a felelőtlen gazdálkodásnak. Az EU viszont két forgatókönyvvel készül: vagy bíznak továbbra is a görög válságkezelésben, vagy tagállami hitelekkel segítik Athént.

Egyelőre csak annyi biztos, hogy javaslatot terjeszt be az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportja csütörtökön a csúcsnak arról, hogyan támogathatná az EU a pénzügyi gondokkal küzdő Görögországot. A csoportot elnöklő Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök részleteket egyelőre nem közölt, de az MTI jelentése szerint uniós forrásból szerdán azt is jelezték, hogy "nem lenne meglepetés", ha az állam- és kormányfők is kiadnának egy nyilatkozatot a görög helyzettel kapcsolatban.