Nem alkotmányellenes a szuperbruttósítás - mondta ki kedden az Alkotmánybíróság, a határozat nyomán pedig minden akadály elhárult az új adószabály életbe léptetése elől, január elsejétől tehát a munkáltató által a munkavállaló után fizetett társadalombiztosítási jutalék is a jövedelemadó-alap részévé válik.

A jövedelem szuperbruttósításának lehetőségét még 2008 februárjában vetette fel Gyurcsány Ferenc a GKI Gazdaságkutató javaslata nyomán, Bajnai Gordon pedig első miniszterelnöki sajtótájékoztatóján, idén áprilisban beszélt róla. A szabályozást végül június 29-én fogadta el az országgyűlés.

Az új számítási metódust annak ellenére szavazták meg a parlament, hogy sok pénzügyi-gazdasági szakember is aggályát fejezte ki a rendelkezés miatt. Többen, köztük Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult. Az indítványozók álláspontja szerint az adóalap-növelő tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget.

Az Alkotmánybíróság azonban kedden elutasította a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató indítványokat. A testület szerint ugyanis az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege.

Az adó alapja tehát jövőre már nem csupán a munkaszerződésben meghatározott bruttó jövedelem jelenti majd, ahhoz ugyanis hosszászámolják még a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék is. A jogalkotó ugyanakkor ezzel párhuzamosan megemelte a kedvezményes adókulcs sávhatárát, az adójóváírás összegét és alkalmazhatósági körét, valamint csökkentette az adókulcsokat is.

A szuperbruttósítás így a következőképpen hat majd a jövedelmekre (forrás: RSM DTM Hungary):