A gyógyszer-gazdaságossági törvény 2007 elején lépett hatályba, s a Molnár Lajos korábbi egészségügyi miniszter által fémjelzett törvény - a TB-támogatott szerek 12 százalékos adóján, a támogatási kulcsok csökkentésén és a negyedéves árliciteken keresztül - borzasztóan durva elvonást jelentett a hazai gyártók számára. A törvény azonban megállította a túlköltekezést, és a korábbi évek jelentős kasszahiányait követően 2007-ben és 2008-ban már szufficit keletkezett a kasszában - írja a portfolio.hu.

A helyzet azonban az idei évben megváltozott: az elmúlt hónapokban ugyanis a volumennövekedés hatására folyamatosan emelkedtek a költségvetés gyógyszerkiadásai, melynek következtében az idei évben a honlap becslése szerint mintegy 10 milliárd forintos túllépés következhet be. Ezt a túllépést azonban nem csak a gyártóknak, hanem részben a kormányzatnak is finanszíroznia kell.

Valószínűleg az újabb hiánynövekedési spirál elkerülése vezetett oda, hogy az egészségügyi tárca a Pénzügyminisztériummal karöltve újabb megszorítást szeretne végrehajtani az egyébként a kormányzat (pontosabban az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) által a stratégiai iparágak közé sorolt gyógyszerszektorban.

A gyógyszer-gazdaságossági törvény módosításának legfontosabb pontja az, hogy évente egyszer felülvizsgálnák a legnagyobb támogatáskiáramlást elérő TB-támogatott gyógyszerek árát úgy, hogy a más EU-országokban alkalmazott árszintet vennék alapul. Amennyiben a hazai árak 30 százalékkal magasabbak, mint az ugyanazon vagy hasonló hatóanyagú szerek átlagos ára az EU három legalacsonyabb árral rendelkező országában, a gyógyszer kikerülhet a TB-támogatott listáról.

A portfolio.hu elemzése szerint a fenti módosító javaslat több ponton is negatívan érinti a hazai gyártókat, köztük a 25 százalékos állami tulajdonban lévő Richtert is:

- a hazai piacon eszközölt újabb árcsökkentések, illetve a TB-támogatott listáról való kikerülés az egyébként komoly (70, illetve 80 százalékos) exportkitettséggel rendelkező Egis és Richter külhoni piacaira is negatívan hat, hiszen a külföldi árakat is lefelé nyomja, nehéz ugyanis megmagyarázni az exportpiacokon, hogy miért alacsonyabbak a magyar árak;

- egyelőre nem lehet tudni, hogy a külföldi árak forintban való meghatározása hogyan történne, mivel a pontos metódust majd egy külön törvény szabályozza, ugyanakkor egy komolyabb forint erősödés a nemzetközi és a hazai árak különbségét növelné, azaz számos termék árát a 30 százalékos limit fölé emelné;

- ráadásul a forint erősödése az export bevételeket is csökkentené, így a hatás duplán negatív lenne a hazai gyártók számára.

Látható tehát, hogy a kormányzat ismét a könnyebb utat választja, és lehúz még egy bőrt a gyógyszergyártókról ahelyett, hogy ezt az egyébként jelentős K+F bázissal rendelkező stratégiai szektort támogatná. Ráadásul az egyes minisztériumok is szemben állnak egymással az ügyben.