Borza Gábor, a nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója azt javasolja: amennyiben a parlament megnyitja az 52 évesnél idősebb magán nyugdíjpénztári tagok részére az állami biztosítóba való visszalépés lehetőségét, akkor az 57 év felettiek ezt feltétlenül tegyék meg.

A magánnyugdíjpénztár előnyét abban jelölte meg az ügyvezető, hogy diverzifikált a befektetése, szemben az állami nyugdíjpénztár homogén jellegével. Az állam a saját járulékbevételével kalkulálhat a majdani nyugdíjak forrásaként, míg a magánnyugdíjpénztár a világ számos cége, és országa által kibocsátott instrumentumokba fekteti a befizetéseket.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai alapján számított átlagos hozamértékek - a magán-nyugdíjpénztári körben - az idei első öt hónapban a következők: a klasszikus alap 1,86 százalékot, a kiegyensúlyozott alap 2,44 százalékot, míg a növekedési alap 5,69 százalékot ért el. Ezek számított átlaga 4,89 százalék. Az ING Magánnyugdíjpénztár adatai az előbbi sorrendben: 0,34, 5,16, illetve 11,59 százalék. Ezek átlaga 9,77 százalék.

Az ING nettó hozama 2008-ban a klasszikus alapban mínusz 12,68, a kiegyensúlyozottban mínusz 17,18, míg a növekedésiben mínusz 22,89 százalék volt. Az idei növekedést ezekhez kell mérni. A 10 éves átlaghozam ennél a pénztárnál a klasszikus alapban 6,62, a kiegyensúlyozottban 6,06, míg a növekedésében 5,31 százalék volt a múlt év végén.

Az ügyvezető igazgató beszélt arról is, hogy amennyiben a tervek szerint a parlament járulékot vet ki az önkéntes pénztárakba befizetett munkaadói hozzájárulásokra, akkor a munkaadók megszüntetik ezt a támogatást. A munkaadóknak ez megtakarítás lesz, de ugyanakkor az alkalmazottak rosszul járnak. "A kormány gesztusaiból arra lehet következtetni, hogy enged a tervezett teherből" - mondta Borza Gábor.