A kérdés az, hogy egy létező jogszabály áthágásával létrejövő leválás tekinthető-e utólagosan jogszerűnek. A Főtáv szerint nem - nyilatkozta az InfoRádiónak Balog Róbert, a cég szóvivője azzal kapcsolatban, hogy Békásmegyeren ezernél is több lakás vált már le a távfűtési rendszerről.

Balog Róbert kifejtette: a rendszerről leválni csak bizonyos feltételekkel lehet. Olyan környezetbarát fűtési módot kell kiépíteni, ami konkurense a távhőszolgáltatásnak. Ilyen például a megújuló energiára alapozott, elektromos vagy hőszivattyús rendszer - ezeknek ugyanis szinte nincs szennyezőanyag-kibocsátásuk, azaz legalább annyira környezetkímélőek, mint a távfűtés.

Marton Tamás, az 1080 békásmegyeri lakás leválását kivitelező mérnökiroda vezetője szerint azonban jogszerű volt a lépés. A távhőszolgáltató és a lakások közötti közüzemi szerződés úgy fogalmaz, hogy azt harminc napos határidővel fel lehet mondani. Aszerint a fővárosi rendelet szerint, amire a Főtáv hivatkozik, egy társasház csak úgy válhat le a távhőszolgáltatás rendszeréről, ha kibocsátás nélküli az új fűtési rendszer. Csakhogy a környezetvédelmi törvény fölsorolja, hogy a fűtési rendszereknek milyen kibocsátási értékek alatt kell maradniuk. A rendelet viszont nem írhatja felül a törvényt - fejtette ki az InfoRádiónak.

Másik probléma, hogyha viszonylag sok háztartás leválik a távhőszolgáltatásról, akkor akár össze is omolhat a rendszer, tönkremehet a szolgáltató, és azt közpénzből kell talpra állítani, valamint a fűtés nélkül maradó lakásokat is közpénzből kell ellátni - vázolta a Főtáv szóvivője. Az önkormányzatok erre is gondolnak, amikor a környezetvédelmi megfontolások mellett emiatt is a rendszer keretében próbálják tartani a fogyasztókat.

Mennyiségtől függ a számla összege

Ezeknek a közösségeknek mindig a költségtakarékosság a céljuk. A megtakarítás azonban nem abból származik, hogy gázkazánnal fűtünk, hanem a fűtési rendszer korszerűsítéséből - szögezte le a szóvivő. Ezt pedig a Főtáv által szervezett Ökoprogram keretében is meg lehetne tenni.

A számla végösszege amúgy is az elfogyasztott energia mennyiségétől függ, mivel az egységárak azonosak - tette hozzá. A költségekben különbséget okozhat még az is, hogy aki korszerűsítette a lakását, annak jár 10 százalék díjkedvezmény.

Az összfogyasztást az épület hőközpontjában méri a szolgáltató, majd a társasház vagy lakásszövetkezet kérésének megfelelően elosztja az összeget a lakók közt, szerencsés esetben valamilyen mérőeszköz segítségével. Ha nincs ilyen, akkor másképp, például a lakások alapterületének figyelembe vételével.

Ilyenkor nyilván azonos alapterületű lakásoknak a díja is azonos lesz, azaz nem jelentkeznek a fogyasztásbeli különbségek - mutatott rá Balog Róbert.

Az egyéni mérőknél is sokan panaszkodnak, hogy nem takarítottak meg semmit. Ezeket évente egyszer vagy kétszer olvassák le, és utólagosan korrigálják a befizetett díjat a fogyasztáshoz képest. De ezek használatától nem várjunk megtakarítást, az attól lesz, hogy letekerjük a radiátort - hívta fel a figyelmet a Főtáv szóvivője.

Marton Tamás szerint azonban nem lehet korszerűsítéssel sem takarékoskodni. Ugyanis a nagy költséget nem az energiafogyasztás, hanem az alapdíj jelenti, amit semmiféle Ökoprogram nem csökkent. Ráadásul az energia szállításáért sem kell fizetnie a levált békásmegyerieknek, mivel helyben azt állítják elő - tette hozzá.