Három éven belül befellegezhet az internetnek az OECD szerint, mivel az internet-címek 85 százaléka már foglalt, és 2011 elejére a maradék is elkelhet.

Nem a keresőbe írt webcímekről van szó. Az úgynevezett legfelsőbb szintű domain-neveket, azaz a pont után szereplő betűkombinációk használatát épp most szabadította fel a korlátozások alól az ICANN, az internet-címeket és végződéseket felügyelő nemzetközi szervezet.

Ezért már nem csupán com-ot, org-ot, net-et, vagy az országot jelölő végződést, például hu-t írhatunk a domain-nevek végére, hanem egy város nevét, a saját nevünket vagy épp három x-et is. Az ICANN döntése értelmében a latin ábécé dominanciája is megszűnhet, szabadon lehet használni például a cirill betűket is.

A problémát az ezen nevek mögött rejtőző, számokból álló protokollcímek okozzák, amelyek a hálózathoz kapcsolódó egyéni készülékeket jelölik. Ezek határozzák meg az összes online kommunikáció alapját, az e-mailektől a honlapokon át a videókig.

Amikor a ma is használt IP-címek rendszerét bevezették 1981-ben, 500-nál kevesebb számítógép csatlakozott a "világhálóhoz". Mintha a rendszer megalkotói megfeledkeztek volna 4 milliárd potenciális felhasználóról.

Az azóta eltelt majd' 30 évben azonban az internet valóban világhálóvá vált. A nagy kapacitású szerverektől a mobiltelefonokig naponta új készülékek ezrei csatlakoznak hozzá. Ezek pedig újabb és újabb protokollcímeket igényelnek.

Az OECD szerint egyes régiók már akut protokollcím-hiányban szenvednek. A szervezet hozzáteszi: a helyzet kezd kritikussá válni az internetes gazdaság szempontjából.

A eredmény az lehet, hogy lelassul az átviteli sebesség, az új szolgáltatásoknak, az internethez való csatlakozásnak pedig fel fog menni az ára.

A megoldás a másfajta címekre való áttérés lehet. Már vagy tíz éve, hogy megállapodás született egy új rendszer, az IPv6 bevezetéséről. Ennek a használata esetén már nem lenne probléma az internetes szolgáltatások és a felhasználók számának gyors növekedése.