Az üzemanyagok jövedékiadó-tartalmának minimális szintjéről egy 2003-ban született irányelv rendelkezik az Európai Unióban.

A jogszabály az uniós adóharmonizáció jegyében született, alapja az a megfontolás, hogy az eltérő nemzeti adójogszabályok és az egyes nemzeti adójogi szabályozási rendszerek eltérései hátráltathatják, akadályozhatják a közös piac hatékony működését.

Az említett irányelv elkészítését megelőzően - a fenti megfontolás és az üzemanyag-turizmus fékezése érdekében - döntöttek a tagországok pénzügyminiszterei arról, hogy meghatároznak egy minimális adótartalom-szintet, amelynél alacsonyabbat egyetlen tagállamban sem lehetséges alkalmazni.

Ahol viszont a harmonizáció idején magasabb volt a jövedéki adó a meghatározott minimumnál, nem csökkentették a szintet, hanem úgy határoztak, hogy nemzeti minimumként ezentúl az alkalmazandó. A kötelező minimum tehát csak azokban a tagállamokban érvényesül, ahol 2002-ben ennél is alacsonyabb volt az adótartalom (ilyen például Románia és Ciprus), minden más tagállamban a 2003. január elsejével befagyasztott mérték minősül minimumnak.

A kereskedelmi célú (elsősorban a közúti árufuvarozásban vagy személyszállításban alkalmazott) gázolaj esetében az irányelv ezer literenként 302 euróban állapítja meg a kötelező minimumot, amely 2010-től 330 euróra nő. Későbbi döntés alapján a benzinnél 359 euró a kötelező minimum, és ennek szintje nem változik 2010-től.

Magyarország esetében bonyolítja a helyzetet, hogy a jövedéki adó némi eltérést mutat attól függően, hogy az érintett termékben mekkora a bioüzemanyag-tartalom, illetve a kéntartalom. A benzin esetében például, ahol a bioüzemanyag aránya eléri a 4,4 százalékot, a kéntartalom viszont nem haladja meg a 10 milligrammos szintet kilogrammonként, a jövedéki adó ezer literenként 103 500 forint (körülbelül 411 euró), ha viszont valamelyik érték eltér a kívánatos sávtól, az adó 116 300 forintig is nőhet. Gázolajnál ezer literenként 85 000 - 96 900 forint a jövedékiadó-tartalom.Hozzá kell tenni azt is, hogy ma már túlnyomó többségében az említett minőségi követelményeknek eleget tevő üzemanyagot használnak.

Mivel Magyarország esetében a 2002 végi szint meghaladta a megállapított minimumot, az akkori érték számít mindenkori "nemzeti" minimumnak, amelynél kisebb nem lehet a jövedéki adó. Azóta ugyanakkor nem is emelkedett az adószint.

Amikor Magyarország a közelmúltban az Európai Bizottsághoz fordult a jövedéki adó csökkentését kérve, egy úgynevezett derogációs lehetőséggel élt. Ezt az irányelv lehetővé teszi, de azzal a feltétellel, hogy valamennyi EU-tagállamnak egyet kell értenie vele. Mivel ez utóbbira nincs esély, a brüsszeli bizottság várhatóan elő sem terjeszti a kérést a tagországoknak.

Ebben az ügyben ugyanakkor a döntés Brüsszelben kedd estig nem született meg.

A jövedéki adóval kapcsolatban az Európai Bizottság régóta azon az állásponton van, hogy az nem megfelelő eszköz a magas olajárak és az emiatt magas üzemanyagárak problémájának megoldására, mert csökkentése nem fogná vissza a fogyasztást, és nem hatna a magas árak csökkenésének irányában sem, miközben adóbevételt venne ki a tagállamok zsebéből.

Azok az EU-tagországok ugyanakkor, ahol az adótartalom magasabb a nemzeti minimumnál, saját hatáskörben engedhetnek az adóból a rögzített szintig.