Az aranysakál okos, óvatos és kerüli a fényt. A ragadozó egyre nagyobb figyelmet kap, nem csak azért, mert több évtized után újra megjelent és mostanra az egész országot meghódította, hanem azért is, mert egyre több kárt okoz a vadgazdálkodás számára - írja a szon.hu.

A megyei portálnak Kacsur Richárd, a nyírbátori Báthori István Vadásztársaság hivatásos vadásza beszélt a nádi farkasként és toportyánként is ismert ragadozóról. Ő maga több alkalommal is ejtett már el néhányat, de mint mondta, a szomszédos társaságok is terítékre hoztak már több példányt. Mint mondta,

voltak rálövések, hibázások, sebzések is, de ezek is csak azt jelzik, hogy az állat egyre jobban meghódítja a vármegyét.

"Éjszakai életmódot folytat az aranysakál, csak olyankor tudjuk elejteni. Ha a vadásztársaságnak van engedélye hőkamerás céltávcsőre, az nagy segítséget jelent a vadászatakor. Az engedélyt a vadászhatóságtól lehet megkérni az év elején. Az aranysakált a magaslesről ejtjük el. Ha kimondottan rá vadászunk, akkor helyezünk ki döghúst vagy hangokkal próbáljuk közelebb csalni" – magyarázta a portálnak a hivatásos vadász.

A szakember azt is elmondta, hogy még nem ismerik teljesen az életmódjukat, de az is lehet, hogy a vadásztársaság területén megtalálható néhány aranysakál néhány hét múlva új területet fedez fel magának. Véleménye szerint azonban

két-három éven belül már nagyobb példányszámban lesznek jelen, ugyanis az erdőtelepítése, a sűrű erdők kedveznek számukra, és apróvadakban is gazdag a környék.

Azzal kapcsolatban, hogy az aranysakál jelenléte mennyi kárt okoz a vadgazdálkodásban, Kacsur Richárd azt mondta: "Valamilyen szinten már az a kevés aranysakál is kárt okoz a jelenlétével, mert miattuk teljesen megváltoztatja a vad a mozgását. Nagyon riadósak az őzek, estefelé egy-egy apró neszre már azonnal szaladnak befelé a sűrűbe, de már nappal sem úgy mozognak, mint a korábbi években."

A vadász hangsúlyozta, hogy mivel az aranysakál nagyon óvatos, ezért nehéz rá vadászni. Például telihold közeledtével, vagy tiszta égbolt alatt ki sem merészkedik nyílt területre. Az erdő sűrűjében, az árnyékokban mozog. Összességében pedig úgy látja, jobb, ha a vadászok felkészülnek a ragadozó nagyobb létszámú állományára.