A klímakutató szerint nagyon fontos lenne, hogy minél kevesebbet légkondicionáljunk. Az erre szolgáló berendezések a működésük során ugyanis nemcsak kintre fújják a benti meleget, hanem még a gépek által elhasznált energiából felszabaduló hőt is leadják, amitől a városaink még inkább hőkatlanná változnak, ami miatt aztán még többet akarunk légkondicionálni, tekintve, hogy még nagyobb hőmérséklet-különbséget kell áthidalni. Ráadásul a légkondicionáló berendezések rengeteg energiát fogyasztanak, ami nem mellesleg nagyon drága is lesz. Mindennek tetejébe a felhasznált áram fosszilis energiából van termelve, ami szintén tovább melegíti az éghajlatot, hozzájárulva a nyári hőhullámok kialakulásához – hívta fel a figyelmet.

Ürge-Vorsatz Diana szerint a hőhullámok elleni védekezésben az első és legfontosabb, hogy – amennyiben biztonságos – éjszakára nyissunk ki minden ablakot, hogy jól átszellőzzön a lakás. Ha megoldható, vegyük le a szúnyoghálókat is, amik gátolhatják a légmozgást. Ezt követően hajnalban, a leghűvösebb időszakban kell becsukni az összes ablakot, hogy a hűvös levegő bent maradhasson a lakásban – tette hozzá a klímakutató megjegyezve: lehetőség szerint az ajtót is csak rövid ideig nyitogassuk.

Mit tehetünk nappal? A klímakutató szerint azokat az ablakokat, miket a napsütés közvetlenül ér, kívülről kellene leárnyékolni – zsalugáterrel, redőnnyel, vászon árnyékolókkal, stb. –, máskülönben üvegházként fognak működni. A bent elhúzott függöny nem sokat ér, mert az üveg csapdába ejti a Nap beszökött energiáját a lakásba. Ha épp nem éri napsütés az ablakokat, mindez nem annyira fontos, bár akkor is segíthet valamennyit a hőség ellen.

Ha továbbra is nagyon meleg van a lakásban, segíthet, ha a kőfelületeket időnként felmossuk, hiszen a párolgás is hűt. Jó ötlet továbbá reggel mosni és a beltérben teregetni, hiszen a száradó ruhák szintén elvonják a hőt – tette hozzá.

Ürge-Vorsatz Diana szerint érdemes lehet kis, szórófejes, vízzel megtöltött spray-ket is magunknál tartani, mert akár egy tömött buszon, akár egy villamosmegállóban saját "párakapunk" lehet, ami szintén kellemesen tud hűteni, ha már nagyon melegünk van.

Akinek kertje van, jobban teszi, ha elfelejti a Magyarországon egyébként elég divatos térkövet, kavicságyást – értett egyet a klímakutató. Inkább gyeprácsköveket tanácsolna, amik között megmarad a zöld növényzet, és be tud szivárogni a csapadék. Kiemelte: jelen pillanatban

a városi hősziget ugyanis sokkal többet melegít, mint maga az éghajlatváltozás, vagy akár egy hőhullám.

Akár 20-30 fokkal is melegebb lehet egy térköves, de különösen sötét aszfaltos helyen. Mindez különösen annak fényében fontos, hogy egy-két évtizeden belül – az éghajlati modellek alapján – a mostani hőhullámos periódusok jelentik majd a normális nyarat – hívta fel a figyelmet.

Nagyon fontosnak tartaná, hogy már most elültessük azokat a majdani nagy fákat, amik kívülről beárnyékolják a jövőben az épületeinket. A gyep és a bokrok ugyanis lényegében nem tudnak hűteni, erre kizárólag a nagy fák képesek, a hűtő hatású párologtatásukkal – magyarázta. Minél nagyobb a levélfelület, annál erősebb a hűtőhatás.

Nem vitatja, sok múlik azon is, hogy mennyire van kiszáradva a talaj, de a nagy fák mélyről tudják felszívni a vizet, és így egy felszíni aszályt is átvészelhetnek.

Ami a vízspórolást illeti, Ürge-Vorsatz Diana azt mondta: ő maga otthon nagyobb lavórokban, vödrökben gyűjti a használt vizet a mosogatónál, de akár a zuhanyzóban is. Mivel ők általában ökológiailag lebomló szereket használnak, ezért az összegyűjtött, nem vegyszeres vízzel öntözni is tudja a növényeket, amik aztán a párologtatással, hűtéssel „hálálják” azt meg.