Az egész Facebook-birodalom egyetlen apró molekulára: a dopaminra épül. Egyesek szerint a tech-cégek megértették, mi szabadítja fel a dopamint az agyban, és ezt kihasználva, különféle meggyőzési technikákkal próbálják nekünk eladni a termékeiket - írta az atv.hu.

Példátlan őszinteséggel ismerte el nemrég a Facebook egyik alapítója, hogy a közösségi hálót nem a közösségek összekovácsolására, hanem az emberek szétválasztására hozták létre. „A koncepciónk lényege az volt, hogy hogyan tudnánk annyi időt és figyelmet elvonni az emberektől, amennyit csak lehetséges” – mondta a 38 éves Sean Parker még novemberben, egy Philedalphiai konferencián. Ennek elérése érdekében a Facebook fejlesztői az emberi psziché sebezhetőségét próbálták kihasználni, magyarázta a cégtől 2005-ben visszavonult Parker.

Amikor valaki kedveli vagy kommenteli egy posztunkat vagy fotónkat, dopamin-löketet kapunk. Az egész Facebook-birodalom erre épül.

Az 1957-ben felfedezett molekula egyike a 20 legfőbb neurotranszmitternek, amelyek kvázi flottában, a biciklis futárokhoz hasonló módon szállítják a sürgős üzeneteket a neuronok, az idegek és a test más sejtjei között. A középagyban a dopamin a jutalomhoz kapcsolódó ingerületekkel van összefüggésben; lehet a vágyak, az ambíciók, a függőségek és a szex mozgatórugója is.

David J. Brooks, a New York Times újságírója a 2017-ben „Mi a baj a technológiával?” címmel megjelent cikkében azt írja: „a tech-cégek megértették, mi szabadítja fel a dopamint az agyban, és ezt kihasználva, különféle meggyőzési technikákkal próbálják nekünk eladni a termékeiket”.

Függőség lehet belőle

Minden addiktív hatóanyag, az amfetamintól a kokainig, a nikotintól az alkoholig hatással van a dopaminrendszerre, ezek ugyanis sok esetben több dopamint szabadítanak fel a szokásosnál. Minél inkább függő valaki, annál nehezebb leállnia a szerről.

„Ezek a természetellenesen nagy jutalmak nem szűrtek, mert közvetlenül az agyba jutnak, ezáltal túlértékelődnek” – magyarázta Wolfram Schultz, a Cambridge-i Egyetem idegtudományi professzora. „Amikor ez megtörténik, elveszítjük az akaratunkat. Az agyunk nincs felkészülve ezekre a szerekre, így azok elárasztják és tönkreteszik. Visszaélünk egy hasznos és szükséges rendszerrel, ezt nem lenne szabad megtennünk még akkor sem, ha megtehetjük” – tette hozzá.