A felsőoktatási intézmények hallgatói most különösen sok időt töltenek el furábbnál furább pózokban az előadásokon elhangzottak elsajátításával, hiszen kezdetét vette a vizsgaidőszak. A napi több órányi tanulás azonban nemcsak az agyat, de a testet is igénybe veszi, ezért nem mindegy, milyen pózban bújjuk a – most már online is elérhető – jegyzeteket. 

A tanulási pózoknak csak a fantázia szabhat határt, van, aki ülve, állva vagy akár sétálva tudja a leghatékonyabban memorizálni a tananyagot. Bár csábító és kényelmes laptoppal az ölünkben az ágyon fekve tanulni, ez mégsem jó ötlet. Ebben a testhelyzetben ugyanis lelassul a vérkeringés, nyugalmi állapotba kerülünk, és nagyon hamar elálmosodunk. Ezt elkerülendő a legjobb, ha

• körülbelül félóránként változtatjuk testhelyzetünket,
• kinyújtóztatjuk végtagjainkat,
• végzünk pár fejkörzést,
• vagy akár futunk egy kört a ház körül.

Emellett iktassunk be rendszeresen pár perces szellőztetést, hiszen a friss oxigén hatására sokkal fogékonyabb lesz az agyunk. 

„Ortopédiai szempontból nincs ismeretünk arra vonatkozóan, hogy bármely testhelyzet károsan vagy kedvezően befolyásolná agyunk tanulási képességeit. Kutatások folynak arról, hogy az álló helyzetű tanulás serkentő hatású-e a szellemi tevékenységre. Az elképzelés tisztázására az Egyesült Államokban kísérleti jelleggel kialakítottak tantermeket és iskolapadokat az álló helyzetű tanulásoshoz. Hasonló körülmények hiányában

a testhelyzet változtatása ajánlott nemcsak a pihenéshez, de a hatékonyabb tanuláshoz is”

– javasolta Dr. Terebessy Tamás, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika egyetemi adjunktusa. 

A mostani Z generáció már a laptopok, táblagépek vagy okostelefonok felett görnyed a vizsgaidőszakban. „A kütyükön való tanulás szinte megegyezik a hagyományos, papíralapú könyvek forgatásával. Ugyanakkor nagyon könnyű elcsábulni a különböző hír- és közösségi oldalak felé. A hatékony tanulás érdekében ezért fogjuk magunkat média-diétára, és csak azokat a felületeket nyissuk meg, amelyek valóban a tanulást szolgálják” – közölte Réffy Balázs, a Magyar Elektronikus Referenciamű Szolgáltatást is üzemeltető Akadémiai Kiadó igazgatója.