Székely András elmondta, hogy 2013-ban folytatódott az a kutatássorozat, amelyet még 1988-ban kezdett el Kopp Mária. 1995-ben, 2002-ben és 2006-ban végeztek ilyen vizsgálatokat, a legújabb e sorban az idei.

A kutatás az egész ország egészségi és lelki állapotát, demográfiai jellemzőit próbálja egy reprezentatív mintán bemutatni és ebből különböző következtetéseket levonni. Azt elemzik: hogyan alakul a magyar népesség lelkiállapota és melyek azok a tényezők, amelyek ezt meghatározzák.

"2013-ra nem igazán rosszabbodott, de nem is javult a magyarok lelkiállapota: továbbra is negatívan ítéljük meg dolgainkat" - összegezte Székely András.

Ismertetése szerint a mostani kutatás fókuszában a család állt. A vizsgálat eredményeiből pedig kiderült: még mindig nagyon fontos a fiatalok számára a házasság, a gyermekvállalás. Ugyanakkor alakultak is a párkapcsolattal kapcsolatos elvárások és normák.

"A fiatalok jelentős része továbbra is házasságpárti, de egyértelműen támogatják a házasság előtti együttélést. Ez régen sokkal kisebb arányban volt jellemző" - mutatott rá a kutató.

Kiderült az is, hogy még mindig sok gyermeket szeretnének a fiatalok, átlagosan kettőt. Ám ahogy később alakul az életük, a magasabb végzettségűek körében végül sajnos egyre kevesebb gyermek születik meg - jelezte Székely András.

Az egyik legjelentősebb stresszforrás, a munkahelyi stressz szintje kicsit tovább nőtt - folytatta a szakember. Rámutatott, hogy míg korábban valamiféle védelmet jelentett a munkahelyi stressz ellen a magasabb iskolai végzettség, addig ma már ez a védelem kevésbé igaz a magyar lakosságra.

Ami pedig az életcélokat illeti: ezek meglehetősen stabilak, nem nagyon változnak - hangsúlyozta Székely András. Bár - mint megjegyezte - a fiatalok között a siker, a pénz kicsit fontosabb lett, mint az előző kutatás idején volt. De alapvető változásról nem számolnak be az eredmények.