Infostart.hu
eur:
353.66
usd:
310.34
bux:
0
2026. június 29. hétfő Péter, Pál

Lelki betegségek előfordulása és kezelése Európában

Nincsen betegség, mely az egészség tudatával eltöltött emberi életet olyan mértékben megrövidítené, mint a depresszió, gazdag és szegény országban egyaránt. A társadalom egészsége szempontjából alapvetően fontos kérdéssel, az Egészségügyi Világszervezet az Euro Observer különszámában foglalkozik.

Világunkban ma már a legtöbb ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg, de az élők között sokak sorsát megkeserítik idegrendszeri vagy lelki zavarok. Az utóbbi betegségcsoport a munkaképességcsökkenés miatt rokkantosítottak nagy hányadát jelenti. Mérések szerint ráadásul az idegrendszeri- és lelkibetegek gyakorisága az Egyesült Államokban és Európában egyaránt növekszik. Ez azt jelenti, hogy az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint 2030-ban a depresszió képezi a világ legnagyobb egészségügyi terhét.

Uniónkban az Eurobarometer tanulmány foglalkozott a lelki zavarok gyakoriságával. Az adatok szerint Európában az emberek többsége napjának nagyobb részében jókedvű, kiegyensúlyozott és békés hangulatú, de az itt élők 10 százaléka viszont szinte soha nem nyugodt, sose néz jókedvűen a jövőbe.

A lelki közérzet szempontjából nagy földrajzi eltérések vannak. Míg Hollandiában a megkérdezettek 83 százaléka vallotta, hogy az idő nagyrészében elégedett és boldog, Litvániában vagy Bulgáriában csak 42 százalék érez így. Az idézett jelentés hangsúlyozza, hogy a lelki egyensúly szempontjából az Európai Uniót alapító országok lényegesen jobb helyzetben vannak, mint a később csatlakozó államok.

A pszichés betegségek jelentős gazdasági terhet jelentenek valamennyi országnak. A munkaüggyel foglalkozó bizottság számításai szerint az EU-tagállamokban a nemzeti összjövedelem 3-4 százaléka veszik el ilyen egészségügyi gondok miatt. Egy nemzetközi vizsgálat azt találta, hogy az idegrendszeri zavarok az európai társadalomnak évente 300 milliárd euró kárt okoznak. Ebből a veszteségből mintegy 120 milliárd euró a depresszió következménye.

A világszervezet közleménye hangsúlyozza, hogy az EU országaiból csak öt állam költ 10 százaléknál többet a lelki betegségek megelőzésére és kezelésére az egészségügyi költségvetésből, noha legtöbb helyen legalább ennyire volna szükség. Legrosszabb a helyzet Bulgáriában és Lengyelországban, ahol ezekre a betegségekre az egészségügyi költségeknek csak 2.5-3.5 százaléka jut.

Címlapról ajánljuk
Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Apáti Ferenc: 15 év múlva robotok szedik majd a gyümölcsöt Magyarországon

Tizenöt év múlva már lesznek olyan robotok, amelyek képesek a zöldség és a gyümölcs betakarítására – a Fruitweb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke erre számít. Apáti Ferenc azért bízik ebben, mert ebben az ágazatban a feladatok jóval több mint felét embereknek kell elvégezniük, akikből egyre kevesebb vállalja a nehéz fizikai munkát. Az egyetemi docens az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt erről.

Hogy bírunk ki még két és fél napot? Még melegebb lesz, csak a hét közepén jön az enyhülés

A hét elején folytatódik a forróság, a hét közepén azonban hidegfronttal érkező záporok, zivatarok enyhítenek a hőségen - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×