Nem mindegyik bátor gyerekből lesz bűnöző, és nem minden bűnöző volt bátor gyerekkorában, de a kettő között egyértelmű összefüggést mutattak ki egy húszéves vizsgálat eredményeként a Pennsylvaniai Egyetem kutatói Yu Gao vezetésével.

A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az amigdala működési zavarainak van-e közük törvénysértő magatartáshoz. Az amigdala az ember agyának mediális temporális lebenyében található, és elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában, így a félelemérzet szabályozásában is.

A kutatók húsz éve mintegy 1800, hároméves mauritiusi gyereket vizsgáltak meg: azt figyelték, milyen fizikai választ ad a szervezetük különböző hangokra. Ha izzadni kezdtek a hirtelen erős zaj hatására, az azt jelentette, hogy megijedtek - ha nem, akkor kiderült, hogy gyenge a félelemérzetük.

Két évtizeddel később a Gao és csapata bírósági periratokból megállapította, hogy a résztvevők közül 137 ember - 131 férfi és hat nő - követett el komoly bűncselekményt. Õk valamennyien nagyon bátornak bizonyultak hároméves korukban. Az a 274 gyerek azonban, aki akkoriban "gyáva" volt, felnőtt korában sem követett el törvénysértést.

Azt ugyan a szakértők nem állítják, hogy közvetlen ok-okozati összefüggés lenne a gyerekkori bátorság és a felnőttkori bűnözés között, de felhívják a figyelmet, hogy mivel a kutatás igen hosszú időt ölelt fel, az eredményeit számításba kell venni.