A Demos brit kutatóintézet kérdőíves felmérése szerint azok, akik bevallották, hogy illegálisan töltenek le zenéket a világhálóról, átlagban 77 fontot (több mint 23 ezer forintot) költenek évente eredeti albumokra és kislemezekre - 33 fonttal (10 ezer forinttal) többet, mint azok, akik azt állították, hogy soha nem szegték meg a szabályokat, és nem töltöttek le ingyenzenét.

A több mint ezer, 18 és 50 év közötti internetező megkérdezésével készített felmérés arra is rávilágított, hogy a fájlmegosztók közel harmada szerint az új és olcsóbb zenei szolgáltatások arra késztetnék őket, hogy ne alkalmazzák az illegális letöltéseket. Azzal, hogy a szolgáltatók tovább csökkentenék az online letölthető zenék értékét, megduplázódhatna az érdeklődés a fizetős tartalmak iránt.

Az illegális letöltők 83 százaléka mondta azt, hogy vásárolnak legális zenét, 42 százalékuk pedig bevallotta: azért tölti le a zenét vásárlás előtt, hogy meghallgassa, mielőtt pénzt adna érte.

A kutatást vezető Peter Bradwell szerint a felmérés megkérdőjelezi a brit kormány készülő szabályozását, amely értelmében ha valakit háromszor illegális letöltésen érnek, akkor felfüggesztenék az internetkapcsolatát.

"A kormány nem azzal tudna leginkább a zeneiparon segíteni, hogy letiltják az illegális letöltőket az internetről. A politikusoknak és a vállalatoknak rá kell ébredniük, hogy változik a zenefogyasztás, és el kéne fogadniuk egy kedvezőbb árakat és könnyebb hozzáférést kínáló üzleti modellt" - hangsúlyozta a szakértő.