Megközelítőleg 40 millió amerikairól mondható el, hogy "szorongási rendellenességgel" küzd. Õk azok, akik háromszor-ötször gyakrabban keresnek fel pszichológust vagy pszichiátert a problémájukkal, mint azok a betegek, akik nem szoronganak.

Nagy valószínűséggel Magyarországon sem jobbak az arányok, különös tekintettel arra, hogy magyarként híresek vagyunk pesszimizmusunkról. Szorongani pedig még a legoptimálisabb helyzetben is lehet.

Szorongásnak nevezzük azt az állapotot, amikor minden konkrét kiváltó ok nélkül aggódunk és kerülünk negatív stresszes, úgynevezett distresszes helyzetbe - magyarázza Kocsi Anikó, az Oxygen Medical pszichoterapeutája.

Különböző kategóriákat lehet felállítani a szorongásos rendellenességek területén: általános szorongás-szindróma, pánikbetegség, fóbiák, poszt-traumás stressz és mániás tüneteket is felmutató tünetegyüttesek. Sok szorongásos állapot már gyermekkorban, serdülőkorban vagy fiatal felnőttkorban elkezdődik, és kezeletlenül akár életünk végéig is fennáll.

A problémák konkrét kiváltó oka nem ismert, de nagy valószínűséggel szerepet játszanak benne mind a genetikai-biológiai, mind a pszichés és a környezeti tényezők. Azok a személyek, akik az egyik kategóriában diagnosztizáltak, gyakran a másik típus tüneteit is felvonultatják.

Csökkenő vérnyomás - kisebb szorongás

A szorongás kezelésében szerepet játszanak a szorongásellenes szerek, az antidepresszánsok, sőt a béta-blokkolók is, amelyeket eredetileg vérnyomás-csökkentők.

A "Béta-blokkolók szerepe a pszichiátriai problémák kezelésében" című új-zélandi tanulmány szerint ezek a szerek hasznosak lehetnek számos szorongásos állapot kezelésében, főként a nem megfelelő teljesítménnyel kapcsolatos és más szituációs szorongások esetében, különösen, ha már testi tünetek is jelentkeznek. Hasonlóan jól használhatók közepes alkohol-elvonási tünetek kezelésében, de például depresszió esetén még vizsgálatoknak kell igazolniuk a vérnyomáscsökkentők hatékonyságát.

Minden pozitívum ellenére sem szabad csak saját döntés alapján elkezdeni a béta-blokkolók szedését, hiszen egészséges embernél ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a pulzus, a szívműködés vészesen lecsökken. Sőt, egyes béta-blokkolók esetében megfigyelték, hogy depressziót váltanak ki, vagyis éppen hogy fokozzák a feszült, szorongó állapotot.

A megoldás a kombinált terápia

Fontos tudni, hogy a gyógyszerek csupán a tünetek csökkentésében játszanak szerepet, ami természetesen akár életminőség-javulást is jelenthet, de a tartós megoldáshoz szükséges a személyiség formálása, a stressz-kezelés megtanulása. Kocsi Anikó szerint jó hír, hogy ezek a technikák tanulhatók, és sosem késő szakember segítségét kérni, ha úgy érezzük, hogy egyedül nem tudunk felülkerekedni a problémánkon.

Mivel a stressz az életünk velejárója, nem azt kell elérnünk, hogy ne legyen jelen (hiszen ez lehetetlen is), csupán azt kell megtanulnunk, hogyan élhetünk vele együtt úgy, hogy ne tegyen tönkre. Hiszen a tartós szorongás köztudottan szív- és keringési zavarokhoz, a zsír- és cukorháztartás felborulásához, gyomor- és bélrendszeri betegségekhez vezethet. Ezeket pedig mindig könnyebb megelőzni, mint gyógyítani.

A pszichológusok, pszichiáterek számos pszichoterápiás módszert javasolhatnak, taníthatnak a hozzájuk fordulóknak, az autogén tréningtől az asszertív tréningig, a kognitív- és viselkedésterápiáktól a relaxációs technikákig. De az sem baj, ha valakinek a jóga vagy a meditáció képes megteremteni a lelki egyensúlyát - a lényeg, hogy ne hunyjunk szemet a probléma fölött, mert később nem nehéz lesz visszaszerezni az uralmat a pszichénk felett.