A Levitt Institute által készített felmérés eredményei szerint könnyedén át lehet ejteni az ausztrálokat - legalábbis a fiatal, internetező réteget.

Az ötezer, 25 és 35 év közötti ember részvételével készült felmérés során három valótlan állítás tartalmazó, az információforrást nem jelelő hírt mutattak a megkérdezetteknek. Az egyik cikk azt állította, hogy James Cook kapitánynak három felesége volt, egy másik szerint III. György király New Cornwallnak kívánta elnevezni Ausztráliát, míg a harmadik Richie Benaud legendás ausztrál krikettjátékos állítólagos szenátori pályafutásával foglalkozott.

Naiv, kicsi Sydney

Az ausztrálok meglehetősen nagy aránya bizonyult hiszékenynek, igaz, az egyes régiók között markáns különbségek mutathatók ki. Az egyes városok közül Sydney lakosai bizonyultak a legnaivabbnak. A helyiek körében tízből öten hitték el, hogy igazak a hírekben szereplő állítások. A naivitási lista második helyén Brisbane, a harmadik helyen Adelaide lakosai végeztek.

Összességében Melbourne bizonyult a legkevésbé rászedhető városnak. Itt a helyeik közel harmada hitte el, míg tízből hét ember inkább valótlannak nyilvánította a bemutatott információkat.

A felmérést végző kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy az internet terjedése és az online terjedő információk mérhetetlen özöne hatására a fiatal ausztrálok gyakorlatilag gondolkodás nélkül hisznek a forrást meg nem jelölő információknak is. Lauren Kennedy, a kutatás társszerzője szerint a 35 év alatti fiatalok ugyan értenek a modern kommunikációs technológiákhoz, de digitális írástudásuk mellett mintha elvesztenék a józan ész használatának képességét.

Bizalmi kérdés?

Az ember számára alapvető, létkérdés a bizalom. Ha a szituáció olyan, hogy nincs okom gyanakvásra, akkor nem teszem. Ha a járda szélén állva azt látom, hogy a közeledő autó lassít és a sofőr int, hogy menjek, akkor megyek, és nem gyanakszom arra, hogy majd gyorsítani fog és megpróbál elütni. Így vagyunk a kommunikációban is - magyarázta a vizsgálat eredményét az ELTE TTK hírlevelének Síklaki István, a társadalomtudományi kar dékán-helyettese.

A szakértő szerint az ilyen kommunikációs helyzetekben is fontos, hogy van-e tétje a dolognak. Mint mondta, ha olyan, szinte érdektelen információról van szó, mint hogy III. György New Cornwallnak akarta-e elnevezni Ausztráliát, akkor az emberek számára az a legegyszerűbb, ha elhiszik, és persze menten el is felejtik. Síklaki úgy véli, ez az információ-elfogadási folyamat teljesen független az internettől, és nem következtethetünk belőle arra, hogy az internet hatására az emberek hiszékenyebbek lesznek.