"A kényszerintézkedésre azért került sor, mivel a nyomozás során konkrét adatok merültek fel arra, hogy a gyanúsított az eljárás szereplőit befolyásolni törekedett, ezáltal veszélyeztette a bizonyítás eredményességét - olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A főügyészség munkatársai Varga Gergelyt, aki egykor a Fővárosi Főügyészség szóvivője volt, 2009. július 27-én Budapest közelében érték tetten, amikor vesztegetési pénzt vett át egy bírósági szakaszban lévő büntetőügy terheltjétől.

Ihász Sándor fővárosi főügyész július 30-án sajtótájékoztatóján azt közölte: javaslatára a legfőbb ügyész hivatalvesztéssel sújtotta Varga Gergelyt, mert a fegyelmi eljárás eredménye szerint egy ügyben, amelyben ő képviselte a vádat, megengedhetetlen módon egyezkedni kezdett az egyik vádlottal arról, hogy anyagi ellenszolgáltatásért felfüggesztett szabadságvesztést indítványoz számára.

A főügyész akkor beszélt arról, hogy Varga Gergely bizalmi, majd szexuális viszonyba került az egyik vádlottal, és az ügyben nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészség szerint 600 ezer forintért ajánlotta fel neki, hogy felfüggesztett szabadságvesztést indítványoz.

Varga Gergely neve legutóbb akkor merült fel, amikor 2008 januárjában az Index hírportál nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelynek tanúsága szerint egy 2007. szeptemberi, a rendőrök ellen folyó büntetőügy tárgyalása kapcsán rendőröktől szerzett információkra hivatkozva azt állította: tudja, kik a valódi elkövetők, de nem ők ülnek a vádlottak padján.

Varga Gergely a hangfelvétel 2007. őszi készítésekor még nem volt a Fővárosi Főügyészség szóvivője, a hangfelvétel nyilvánosságra kerülése után néhány nappal, január 21-én fegyelmi eljárást indított ellene a fővárosi főügyész, és ezzel egyidejűleg felfüggesztette szóvivői beosztásából. A volt szóvivőt a fegyelmi eljárás lezárultával megrovásban részesítették, és visszahelyezték korábbi munkahelyére, a X-XVII. kerületi ügyészségre.

A fegyelmivel egyidejűleg négy feljelentés érkezett az ügyészséghez a kijelentéssel kapcsolatban mentő körülmény elhallgatása miatt, ezeket a Központi Nyomozó Főügyészség első körben elutasította. A döntés ellen azonban az egyik feljelentő panasszal élt, így az a Legfőbb Ügyészség elé került, amely ugyancsak elutasította a feljelentést.