Az Artic Sea legénysége először július végén jelezte, hogy valami nincs rendben. Az orosz hatóságok szerint magukat svéd rendőröknek kiadó fegyveresek léptek a fedélzetre, összeverték és megkötözték a legénységet és 12 órán át kutakodtak a hajón. Még a kommunikációs berendezéseket is összetörték. Mindez még a Balti-tengeren, a svéd Oland-sziget közelében történt.

Az orosz legénység nem a rendőrséget, hanem a tulajdonost értesítette valamilyen módon, aki a stockholmi orosz követséget, majd az a svéd rendőröket. Mire a figyelmeztetés hozzájuk eljutott, az Arctic Sea már tovább folytatta útját, és július 28-án kapcsolatba lépett a La Manche csatornánál a brit parti őrséggel.

Ekkor már semmi rendelleneset nem jelentettek, és a faanyagot szállító hajó folytatta útját eredeti célja, Algéria felé. Két nappal később még látták a Csatorna kijáratánál, a franciaországi Brestnél, majd eltűnt.

A műholdas követést lehetővé tévő transzpondert vagy kikapcsolták, vagy felmondta a szolgálatot. A hajónak több mint egy hete kellett volna megérkeznie Algériába, de nem találják és nem tudnak róla, hogy áthaladt volna a Gibraltári-szoroson.

Az egyik verzió az, hogy a hajó elsüllyedt - szakértők szerint azonban ebben az esetben a farönkök egy része a felszínre úszott volna, és így nyoma lenne az esetnek.

Dmitrij Medvegyev orosz elnök szerdán elrendelte, hogy az Atlanti-óceánon tartózkodó orosz hadihajók is kapcsolódjanak be a keresésbe.

A kalóztámadásokat követő nemzetközi szervezet közölte: egyelőre nincs elég információjuk, hogy eldöntsék, kalóztámadás történt-e. Egy tengeri biztonsági cég vezetője azonban felvetette a BBC-nek, hogy kereskedelmi vita állhat a háttérben, amelyben az egyik fél úgy dönthetett: önkényesen szerez érvényt érdekeinek.

Modernkori tengeri kalózkodásra eddig leginkább csak az Ádeni-öbölben, Szomália partjainál volt példa, ahol csak az idén 100 hajót támadtak meg a tengeri banditák. Ha az Artic Sea-t is kalózok foglalták el, akkor az hosszú idő az első eset lenne európai vizeken.