Infostart.hu
eur:
368.19
usd:
317.65
bux:
146772.66
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka

Mivel járhat a túl sok sms-ezés?

Nemcsak az ujjakban, de a kézfejben, a karban és a nyakban is fájdalmat okozhat, ha túl sokat nyomogatjuk mobiltelefonunk gombjait - derül ki egy svéd kutatásból.

Azoknak a mobilozóknak, akik görnyedt testtartásban és csak az egyik hüvelykujjukat használva írják meg készülékeiken az üzeneteket, komoly fájdalmaik lehetnek a karjukban és a nyakukban is - állítják svéd kutatók.

A szakemberek 56 fiatal mobilozó üzenetíró technikáját, ujj-és izommozgását figyelték meg, és azt találták: azok panaszkodtak kar- és nyakfájdalomra, akik nem helyes testtartásban írták üzeneteiket, és mindig csak az egyik hüvelykujjukat használták. A résztvevők másik fele, akik két hüvelykujjal és egyenes háttal sms-eztek, nem panaszkodott fájdalomról.

A mobilozással kapcsolatban már több szakkifejezés is született. Ilyen a "mobiltelefon könyök", amely bizsergést vagy zsibbadást okoz a kézfejben, vagy a "Blackberry hüvelykujj", amely a sokszori gyors üzenetek küldése miatt alakulhat ki.

"Az a különbség a számítógép- és az írógépkorszak között, hogy most az emberek egyszerűen nem hagyják abba a gépelést - egész nap csinálják, még az ebédszünetben és otthon is" - magyarázza a jelenséget Dr. David Edelstein, a brooklyni Maimonides Medical Center ortopédusa, aki szerint manapság nem nehéz ízületi gyulladást kapni.

Ne erőltessük, ha fáj

Az sms-ezés okozta problémák elkerülésére több módszert is javasolnak a szakemberek. Kerüljük el például azt, hogy hosszú időn keresztül egyféle testhelyzetben ülünk - keljünk fel a helyünkről és tartsunk szünetet. Ne görnyedjünk mobilkészülékünk felett, amikor üzenetet írunk, és mindkét hüvelyujjunkat használjuk a gépeléshez.

Ha túl hosszú üzenetet viszünk be a készülékbe, akkor tartsunk szünetet, ha pedig fájdalmat érzünk, egész egyszerűen hagyjuk abba a gépelést.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Mihez képest nincs több gyerek? Nincs az a családpolitika, amely pótolni tudná a meg nem született anyákat

Mihez képest nincs több gyerek? Nincs az a családpolitika, amely pótolni tudná a meg nem született anyákat

Egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, a jelenség mögött azonban összetettebb kép áll annál, mint amit fel szoktunk vázolni. A csökkenésben ugyanis a termékenység alakulásánál is nagyobb szerepet játszik a szülőképes korú nők létszámának fogyása és a korösszetétel átalakulása. Mivel nincs olyan ösztönző rendszer, amely képes lenne pótolni a meg nem született anyákat, így a jelenlegi korstruktúrában már a népességfogyás lassítása is stratégiai győzelemmel ér fel. Mindeközben a gyermekvállalás egyre későbbre tolódik, így a meglévő támogatások mellett olyan új családpolitikai eszközre is szükség lenne, amely a korábbi gyermekvállalást ösztönzi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×