Infostart.hu
eur:
368.19
usd:
317.65
bux:
146772.66
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka

Három kontinensen terül el a gigantikus hangyakolónia

Az argentin hangyáról már korábban kiderült, hogy képes több száz kilométeres szuperkolóniákat alkotni. Birodalma azonban úgy tűnik, ennél is átfogóbb - a hangya világuralomra tör.

Egy japán-spanyol entomológus csapat a tokiói egyetem kutatója, Sunamura Eiriki vezetésével a faj ázsiai, európai és észak-amerikai szuperkolóniáinak rokonsági fokát tanulmányozta. A BBC hírportál (www.bbc.co.uk) jelentése szerint a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy lényegében egyetlen gigantikus kolóniáról van szó.

A csupán hárommilliméteres argentin hangya (Linepithema humile) eredetileg Dél-Amerikából származik. Sikerült azonban messzemenőkig kihasználnia az ember által "felkínált" logisztikai lehetőségeket, így az Antarktisz kivételével ma már az összes kontinensen megtalálható, még a félreeső Hawaii szigetén is. Szívesen azonban sehol nem látják: egyrészt kiszorítja az őshonos hangyafajokat, így hatással van a helyi táplálékláncra, másrészt különböző növényi élősködőkkel él szimbiózisban, ezek nedveivel táplálkozik, cserébe pedig megvédi őket a ragadozó rovaroktól. Az élősködők pedig tetemes károkat okozhatnak a mezőgazdaságnak.

A világ több pontján létesített szuperkolóniák bolyok láncolataiból állnak. Tagjaik nemhogy nem támadják meg egymást, de rendszeresen ki is cserélődnek. A dolgozók szabadon járnak-kelnek a bolyok között, mivel kémiai "aláírásuk", amely a rokonsági fokot jelzi, szinte azonos. A legnagyobb szuperkolónia hatezer kilométer hosszan nyúlik el a Földközi-tenger európai partja mentén, egy kilencszáz kilométeres Kaliforniában található, egy harmadik pedig Japán nyugati partján.

Sunamura eredményei szerint ez pedig csak a jéghegy csúcsa. A kutatócsoport e három szuperkolóniából, továbbá két kisebből, egy katalán és egy másik japán telepből gyűjtött egyedeket. Majd két különböző eredetű állatot egymással szembeállítottak, és várták a reakciót. A két kisebb szuperkolónia egyedei minden kívülálló hangyához ellenségesen viszonyultak, mint ahogy a hangyáknál szokás, és ahogy az argentin hangya is viselkedik eredeti élőhelyén. A kutatók ebből arra következtettek, hogy ezek a kisebb szuperkolóniák különböző dél-amerikai populációk leszármazottai.

A három nagy szuperkolónia egyedei azonban egymással szemben nem tanúsítottak agresszív viselkedést. Békésen megtapogatták egymást csápjaikkal, és nem tértek ki egymás útjából sem. Úgy viszonyultak tehát egymáshoz, mint egyazon boly tagjai. A kutatók szerint erre az a legkézenfekvőbb magyarázat, hogy az állatok valóban közeli rokonai egymásnak: családjuk, a "megakolónia" milliárdnyi hangyából áll. "A populáció hatalmas mérete csak az emberi társadaloméhoz hasonlítható" - foglalták össze eredményeiket a kutatók az Insect Sociaux című szaklapban.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Mihez képest nincs több gyerek? Nincs az a családpolitika, amely pótolni tudná a meg nem született anyákat

Mihez képest nincs több gyerek? Nincs az a családpolitika, amely pótolni tudná a meg nem született anyákat

Egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, a jelenség mögött azonban összetettebb kép áll annál, mint amit fel szoktunk vázolni. A csökkenésben ugyanis a termékenység alakulásánál is nagyobb szerepet játszik a szülőképes korú nők létszámának fogyása és a korösszetétel átalakulása. Mivel nincs olyan ösztönző rendszer, amely képes lenne pótolni a meg nem született anyákat, így a jelenlegi korstruktúrában már a népességfogyás lassítása is stratégiai győzelemmel ér fel. Mindeközben a gyermekvállalás egyre későbbre tolódik, így a meglévő támogatások mellett olyan új családpolitikai eszközre is szükség lenne, amely a korábbi gyermekvállalást ösztönzi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×