Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa

Ha takarékoskodni akar, dugja el a bankkártyáját

A gazdasági válság miatt a zsebünk egyre üresebb, amerikai pszichológusok szerint ha muszáj takarékoskodnunk, elsőként dobjuk szemétre a bankkártyánkat.

Priya Raghubir, a New York-i Egyetem pénzügytudományi fakultásának munkatársa vezette azt a négy részből álló kísérletsorozatot, amely bebizonyította a pénzügyi tanácsadók által már jól ismert tényt: az emberek bank- és hitelkártyával a kezükben többet költenek, mint amikor tárcájukban csak készpénz lapul.

A Journal of Experimental Psychology: Applied című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kutatás első felében 114 önkéntes választott egy étterem étlapjáról. Ha kártyával fizettek, mindig drágább fogásokat rendeltek.

A kísérlet második felében 57 embernek kellett megterveznie egy elképzelt hálaadásnapi vacsora költségeit. Amikor a résztvevők részletesen látták a jövőbeli kiadásaikat, akkor már nem számított, hogy készpénz vagy kártya fedezte az ellenértéket: a részletes költségvetés takarékosságra ösztönözte őket.

A harmadik szakaszban 28-an kaptak egy részletes bevásárlólistát, amelynek alapján egy kérdőívet kellett kitölteniük. Ha a listával együtt egy ötvendolláros ajándékkupont kaptak, akkor szintén sokkal bőkezűbben költekeztek, mintha egy ötvendolláros bankjegyet mellékeltek a listához.

Végül 130 résztvevőnek osztottak ki egy dollárt vagy egy egydolláros utalványt, és megkérték őket, hogy vásároljanak édességet. Kupon birtokában, kezdetben mindenki többet akart venni, mint azok, akik pénzt kaptak. Ha azonban legalább egy órán át tartogatták az ajándékutalványt a tárcájukban, akkor költési hajlandóságuk a készpénzeseknél is alacsonyabbra süllyedt, azaz a kupon még "keményebb valutává" vált, mint a pénz.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×