György István, a Miniszterelnökség államtitkára november 30-án a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet 2022. június 1-jéig történő meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat parlamenti expozéjában jelentette be, hogy az indítvány elfogadása esetén a diplomaszerzés előtt állók továbbra is mentesülnek a nyelvvizsga megszerzése alól. Mint fogalmazott, a pandémia miatt a nyelvtanulás lehetőségeinek beszűkülése, másrészről a nyelvvizsgázás, különösen a szaknyelvi nyelvvizsgázás lehetőségeinek korlátozottá válása miatt szükségessé vált, hogy a tavalyi döntéshez hasonlóan, ebben az évben is diplomásként kapcsolódhassanak be a munka világába azok, akik önhibájukon kívül nem tudták megszerezni a középfokú nyelvvizsgát.
Az államtitkár részleteket nem közölt, azt tehát egyelőre nem tudni, hogy az amnesztia pontosan melyik hallgatói köre vonatkozna, hogy mit jelent az, hogy valaki „önhibáján kívül nem szerzett nyelvvizsgát”, és mi történik akkor, ha a veszélyhelyzet még június előtt megszűnik. Ezért kerestük a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Amint megkapjuk a válaszokat a kérdéseinkre, azokat is közöljük.
Schanda Tamás, a minisztérium parlamenti államtitkára korábban így nyilatkozott a nyelvvizsga-amnesztia jelentőségéről: „Jó a magyar gazdaságnak is, segíti az újraindítását is, hiszen friss gondolkozású, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkező fiatalok jelennek meg a munkaerőpiacon."
A nyelvvizsga-amnesztiát a nyelvtanárok határozottan ellenzik, mert szerintük leértékeli a felsőoktatást. Ha a középiskolások le tudják tenni a nyelvvizsgát, akkor az egyetemi hallgatóknak is képesnek kell lenniük rá – mondta korábban az InfoRádióban a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Míg a korábbi években 8-10 ezer között volt az egyetemet elvégzők, de a diplomájukat a nyelvtudás hiánya miatt nem átvevők száma, idén megduplázódott ez a szám, miközben egészen biztosan állítható, hogy sem a nyelvtanulás, sem a nyelvvizsga letétele nem szenvedett hátrányt, nem lehetett akadálya a feltétel teljesítésének – tette hozzá Rozgonyi Zoltán. Példaként említtette, hogy több mint 30 ezer középiskolás tudott nyelvvizsgát tenni csak az idei év első felében.
Arra is kitért, hogy a felsőoktatásban érintettek döntő többsége mérnök, pedagógus és olyan szakember, akinek ahhoz, hogy a munkáját eredményesen tudja végezni, szükség van minimális idegennyelv-tudásra, ami lehetővé teszi, hogy tájékozódjon a világban, elemi szinten szakirodalmat tudjon olvasni. Hozzátette: hallgatók tízezrei fognak kijönni a felsőoktatásból úgy, hogy gyakorlatilag megmukkanni sem tudnak idegen nyelven.
„Nemcsak a diploma értékét, hanem az egész oktatási rendszer értékrendjét kérdőjelezi meg a nyelvvizsga-amnesztia”
– vélekedett az egyesület elnöke.
A szakemberek szerint már önmagában az is káros, hogy a hallgatóktól nyelvvizsgát, gyakorlatilag egy papírt és nem valós használható nyelvtudást követelnek meg, amelynek gyakori hiánya már az első, gyorsan kínossá váló állásinterjún kiderül.
