csillagászat

Kimutatták az űrben az univerzum legrégebbi, az ősrobbanás után létrejött molekuláját. A hélium-hidrid ionokat évtizedek óta keresték a tudósok.

A jelenség, amelyet már el is neveztek, méghozzá egy hawaii teremtéstörténetből vett kifejezéssel, még hosszú időre ad elemezni valót a kutatóknak.

Kamerarendszer épül ki Magyarországon, amelynek segítségével frissen hullott meteoritokra vadásznak a csillagászok.

Meggörbült a Tejútrendszer, legalábbis a szélein - derült ki egy amerikai és kínai kutatók által bemutatott tanulmányból.

Két héten át fotózta az égboltot Namíbiában egy magyar fényképészekből álló csapat tagjaként a kaposvári Schmall Rafael. Az utazásról készült egy lélegzetelállító videó is.

Közzétették Stephen Hawking márciusi halála előtt csupán napokkal befejezett utolsó tudományos kutatását, amely 56 éven át tartó karrierjének egyik legfontosabb témájával, a fekete lyukakkal foglalkozik.

Csillagászok megtalálhatták az első Naprendszeren kívüli holdat, amely jelentősen nagyobb a Földnél, a Neptunuszhoz vagy az Uránuszhoz hasonló méretű.

Mégsem a fekete lyukak adják az univerzum hiányzó sötét anyagát. Bár korábban úgy tűnt, megfejtették a csillagászat egyik nagy rejtélyét, a Kaliforniai Egyetem kutatói cáfolták az elméletet.

Feltárták a Jupiter titkát: kétmillió év alatt csak lassan fejlődött a bolygó, erre utalnak meteoritokon végzett kutatások.

A Kepler űrtávcső adatait elemezve valószínűsíthető, hogy galaxisunkban jónéhány vízbolygó létezik – jelentették be a Harvard Egyetem kutatói egy bostoni konferencián. Az exobolygók ezen típusa 2 és fél-szer nagyobb mint a Föld és tömegük 50 százalékát víz, jég és vízgőz alkotja.

Az év leghíresebb meteorraja, a Perseidák idei maximuma Magyarországról augusztus 12-én éjszaka lesz látható, de természetesen előtte és utána is jó néhány napig érdemes az eget kémlelni hullócsillagok után kutatva.

Tudják már a kutatók, miért vannak színes gyűrűi a Jupiternek.

Egy bolygó születésének lehettek szemtanúi német csillagászok: egy nagyon fiatal, keletkezési állapotban lévő exobolygót fedeztek fel és vizsgáltak a szakértők.

A Földtől több mint 400 ezer kilométeres távolságban pályára állt egy kínai műhold, a feladata az lesz, hogy az év végén a Hold túlsó oldalára küldött holdjáró adatait továbbítsa a Földre. Ez lesz az első alkalom, hogy ember építette eszköz száll le és vizsgálja a Hold a Föld felé sohasem forduló oldalát.

Ma volt az év legkorábbi napkeltéje.

Egy 13,28 milliárd fényévre lévő galaxisban az ősrobbanás után mindössze 250 millió évvel kialakult csillagokra, így az eddigi ismert legrégebbi oxigénforrásra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport.

A NASA legújabb exobolygó-kereső műholdja, a TESS Föld körüli pályán kering majd, de nem a megszokott értelemben. Az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Szabó Róbert, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos igazgatóhelyettese beszélt erről.

Egy egykor a Naprendszerben keringő, elveszett bolygóról származhat a tíz éve a Földre hullott, gyémántokat rejtő Almahata Sitta meteorit.

Felfedezte az eddig ismert legtávolabbi, a Földtől kilenc milliárd fényévre található csillagot egy nemzetközi kutatócsoport, amely a Nature Astronomy című tudományos szakfolyóirat hétfőn megjelent számában ismerteti kutatási eredményeit.

Az exobolygók légkörét vizsgálja majd az Európai Űrügynökség a napokban jóváhagyott legújabb missziója, az ARIEL. A projektben magyar tudósok is dolgoznak majd – mondta az InfoRádió Szigma - A holnap világa című magazinműsorában Szabó Róbert, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője.