Címke: csillagászat (264 cikk)

Erre az Astreoid Launcher szimulációs oldala kínál lehetőség.

Itt a téli napforduló, a csillagászati tél kezdete.

Az elismerést a Tejútrendszer legnagyobb és legpontosabb háromdimenziós térképének elkészítéséért adják majd át.

December elsején földközelbe ér a Mars, ezért egész hónapban az évtized legszebb, legfényesebb és legnagyobb Marsában gyönyörködhetünk – ígéri a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Az InSight éveken át mérte a bolygó szeizmikus aktivitását, mostanra azonban annyi energiája maradt csak, hogy a legérzékenyebb műszerekkel hallgatózzon.

Tömege a Nap négyszeresével ér fel, és háromszor közelebb van a Földhöz, mint az eddig legközelebbinek tartott azonos jelenség.

Fokozott várakozással tekinthetünk a jelenségre, mivel legutóbb 2015-ben láthattunk hazánkból jelentősebb mértékű részleges napfogyatkozást. Csak védőeszközzel szabad a Napba nézni!

Október 25-én a Nap bő harmadát kitakaró részleges napfogyatkozás figyelhető meg Magyarországról,

A Föld a Nap és a Jupiter közé kerül a bolygóegyüttállás során.

Oroszország 2024 után kivonul a Nemzetközi Űrállomás-projektből, a prioritás Moszkva számára a saját állomás létrehozása lesz a személyzettel ellátott űrhajók közlekedtetése területén. Kiss László csillagászt, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatóját kérdeztük.

Kedd este 21.19-kor.

Megérkeztek a James Webb űrteleszkóp által készített első képek a Földre. Az eddigi legnagyobb és legerősebb űrteleszkóptól felfedezések sorát várják a szakértők. Kereszturi Ákos csillagásszal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Központjának munkatársával beszélgettünk.

Különleges égi látványosságban lehet része annak, aki a következő hetekben felfedezi a Föld közelében elhaladó C/2017 K2 PanSTARRS üstököst, amelynek magja kétszer akkora, mint a Mount Everest.

Egészen június 28-ig a Naprendszer összes bolygója felsorakozik a hajnali égen. Utoljára 947-ben volt erre példa, legközelebb pedig 2494-ben lesz.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok „DNS-én” és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig – írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján.

Különleges hullócsillag-kitörésben gyönyörködhetünk május 31-én, ha a csillagászati előrejelzések beválnak - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amelynek tájékoztatása szerint magyar csillagászok Texasban követik a kitörés csúcsát, és a Facebookon is bejelentkeznek.

Még idén megkezdi holdkutatási programja negyedik szakaszának műszaki fejlesztését a Kínai Nemzeti Űrügynökség. Az új fázisban a tervek szerint tudományos kutatásokat végeznek majd a Hold déli pólusán és felállítanak egy kutatóállomást. Közben pedig Oroszország is újraindítja Hold-programját. A fejleményekről Kiss László csillagászt kérdeztük.

Újabb magaslégköri ballonszondát indít útjára a közeli világűr elérésére a Bakonyi Csillagászati Egyesület és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület. Az Űrbatyut szombaton, a Celldömölk melletti Ság-hegy kialudt vulkáni kráteréből engedik útjára.

A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban látható a hajnali égbolton a következő napokban.

Soha még olyan nagy távolságból nem észleltek csillagot űrteleszkóppal, mint a Hubble segítségével felfedezett Earendel, amely 12,9 milliárd fényévnyire van a Földtől.