Címke: csillagászat (304 cikk)

Veszélybe kerülhet az Artemis-küldetés is.

A Németország felett megsemmisülő aszteroidát egy magyar kutató észlelte órákkal az érkezése előtt.

Szombaton érkezik a kozmikus utazó, és körülbelül olyan messze húz el mellettünk, mint amilyen messze a Hold van.

Egy kisebb méretű égi szikla jutott be a Föld légkörébe vasárnap hajnalban. Az elmúlt tizenhat évben összesen nyolc ilyen, csillagászok által felfedezett kisbolygóval történt hasonló eset – mondta az InfoRádióban Kiss László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Bár sikeresen leszállt a Holdon, le kellett kapcsolni a japán holdszondát, mert a napelemei nem a megfelelő irányban állnak. Néhány nap várakozás után azonban valószínűleg eléri majd a napfény a napelemeket – mondta az InfoRádióban a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Az év szinte minden hónapjában különleges látványosságnak várnak az égbolton a csillagász szerint.

Csak egy szűk szegletét ismerjük a világegyetemnek, a háromnegyedét kitevő sötét energiáról még nagyon keveset tudunk – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Intézet főigazgatója. Kiss László arról is beszélt, hogy mik azok, amik a leginkább foglalkoztatják a jelenkori csillagászatot és asztrofizikát.

Óránként akár 130 hullócsillagot is meg lehet figyelni a Quadrantidák meteorraj érkezésével. A légköri jelenség január 4-én a hajnali órákban lesz a leglátványosabb – tájékoztatott a Svábhegyi Csillagvizsgáló.

Kirobbanó az érdeklődés a Hold felfedezése iránt - vélekedett Kiss László csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, miután 2024-ben az Egyesült Államok mellett Japán, Kína és Kanada is kutatómissziót küld a Holdra.

Heves napkitörést észlelt a NASA múlt héten. A jelenséget a Solar Dynamics Observatory (SDO) űrszonda segítségével alaposabban is megvizsgálták.

Ma van/volt a téli napforduló.

December 9-én 14 órakor érte el aphéliumát, azaz ekkor volt legtávolabb a Naptól. Most már ismét a Föld felé közelít, de a szabad szemmel történő megfigyeléshez még sokat kell várni.

A teleszkópok adatai azt mutatták, hogy a szerkezet a 2014-es kínai Csang-o-5-T1 misszióhoz tartozott és a rakétán egy azonosíthatatlan teher is volt.

Lenyűgöző látványban lehetett része annak, aki csütörtök reggel és délelőtt az eget kémlelte.

Csütörtökön délelőtt a fogyó Hold vékony, formás sarlója elfedi a tündöklő Esthajnalcsillagot. A Svábhegyi Csillagvizsgálóban egyéni látogatókat és iskolás csoportokat is várnak ezen a napon.

A most készített fotó a legjobb minőségű, amelyet valaha készítettek a Rák-ködről, így olyan részletek is megfigyelhetők rajta, amelyeket eddig egyetlen képen sem lehetett látni.

Egy távcsővel vagy egy madárnéző binokulárral akár otthonról is megcsodálhatjuk a csillagászati jelenséget, a Svábhegyi Csillagvizsgálóban viszont a legmodernebb eszközökkel tehetjük ezt meg, ráadásul csillagászok elmagyarázzák azt is, mire kell figyelni.

A csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepét vizsgálták a James Webb-űrtávcső segítségével a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutató

Akár ötszázszor olyan messze lehet a Naptól, mint a Föld, de már a méretét is sejtik.

Mérete akkora, mint a Neptunusz, a tömege pedig kétszer nagyobb a hasonló nagyságú égitesteknél.