Címke: csillagászat (271 cikk)

Éjjel egyszerre gyönyörködhettünk a Perseidákat és a sarki fényben, ami idén már tizedjére tűnt fel hazánk égboltján.

Legutóbb csaknem nyolcvan éve történt hasonló égi jelenség. Szabó Olivér Norton csillagász az InfoRádióban elmondta: a normál körülmények között szabad szemmel nem látható nóva a robbanást követően hirtelen felfénylik majd az Északi Korona csillagképben, és távcső nélkül is látszik majd egy ideig.

A januárban Berlin közelében talált meteorit mintegy 4,5 milliárd éves, és az aubritok ritka osztályába tartozik a Meteoritics & Planetary Science című folyóiratban megjelent cikk alapján.

Több ezer galaxis tulajdonságainak azonosításában vehetnek részt az érdeklődők a Galaxy Zoo citizen science projektjének keretében.

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU - International Astronomical Union) és az amerikai Radiolab podcast csatorna közös pályázatot hirdet a Föld egyik kváziholdjának, a 164207-es aszteroidának az elnevezésére. A versenyen bárki részt vehet, aki betöltötte a 18. életévét – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleményében.

Távcsöves bemutatókkal, csillagászati előadásokkal, hullócsillaglesekkel és Nap-megfigyelésekkel is várják országszerte az amatőr és profi csillagászok az érdeklődőket augusztus 9. és 17. között az Egy Hét a Csillagok Alatt elnevezésű program keretében.

Július 30-án hajnali fél négykor szabad szemmel is látható csillagászati jelenséget lehet majd megfigyelni a keleti égbolton, ahol öt égitest, a Fiastyúk csillaghalmaz, a holdsarló, a Mars, a Jupiter és a Bika csillagkép vörös csillaga, az Aldebaran kerül közel egymáshoz.

Furcsa, újraéledt galaxist figyeltek meg a kutatók nemrég a James Webb űrteleszkóppal, amelyben 20 millió év szünet ismét megindult a csillagképződés. A jelenség a szakértők szerint megmagyarázhat egy rejtélyt a galaxisokkal kapcsolatban.

A felfedezés a kisméretű bolygó több olyan tulajdonságát is megmagyarázza, amit a tudósok eddig nem tudtak hova tenni.

Csütörtökön kezdődik a csillagászati nyár, a napforduló 22 óra 50 perckor lesz - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján szerdán.

Vasárnap este a Hold szoros együttállásba kerül a kékes színű Spica csillaggal.

Chile északi részén, az Atacama-sivatag szélén álló Vera C. Rubin Obszervatóriumba telepítik a valaha épített legnagyobb optikai csillagászati digitális kamerát, amely egy évtizedig kutatja majd a sötét anyag természetét a világegyetemben.

Jó ideje keresik a csillagászok a Naprendszeren kívül található, légkörrel rendelkező kőzetbolygókat, amik szerintük alapvető feltételei annak, hogy életnek adhassanak otthont. A kutatók szerdán közölték, hogy találtak egy "szuperföldet", azonban a rajta található feltételek nem túl kedvezőek.

A 2024 JZ aszteroida mérete a gízai nagy piramishoz hasonlítható 120 méteres átmérőjével. Az égitest 90 ezer km/h-s sebességgel közlekedik.

A napkitörések nem csillapodtak, így újabb nagyenergiájú részecskefelhő éri el a Földet hétfő hajnalban.

A felvételen egy napkitörés is látszik, amely nagyobb volt, mint a Föld bolygó.

A Tejútrendszer eddig ismert legnagyobb tömegű, csillag eredetű fekete lyukát fedezték fel - jelentette be a München közelében működő Európai Déli Obszervatórium (ESO).

Lesz alkalmunk megfigyelni a Naprendszer két óriásbolygóját, valamint a hét évtizedenként visszatérő üstököst is a pengevékony, kétnapos holdsarló mellett.

Elkészült az első magyar űreszköz által készített felvétel hazánkról. A VIREO magyar műhold már számos lenyűgöző felvételt készített a Föld felszínéről, a Nílus deltájától a Mount Everest havas csúcsáig, a C3S Kft. munkatársai számára mégis a legkedvesebb felvételek a Balaton tavaszi ébredését örökítik meg.

A Hold és az egyik legfényesebb égitest, a Spica csillag 21:25-kor szoros együttállásban lesz a délkeleti égbolton – mondta az InfoRádióban a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa.