Címke: covid-19 (763 cikk)

Az Egyesült Királyság lehet az első nyugati ország, amely koronavírus-vakcinát engedélyez: gyors eljárásra készülnek, bármelyik nap megérkezhet már a hatósági jóváhagyás.

A betegség súlyosra fordulását száz százalékos hatékonysággal előzi meg az oltóanyag a frissített adatok szerint.

A szakember szerint ne csak az oltásra várjunk, hanem tegyünk azért, hogy ne uralkodjon el rajtunk a hosszú hónapok óta tartó bizonytalan helyzet okozta depresszív állapot. Tudatosság és aktivitás a kulcs ahhoz, hogy ebben sikeresek lehessünk.

Olcsó és könnyen tárolható vakcina ígéretét hozta az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közösen fejlesztett oltása, ám kritikusok szerint a 90 százalékos eredményt mutató kísérletek dokumentációja és az adatközlés sem felel meg a sztenderdeknek, így az engedélyeztetéshez ismételni kell.

Olaj lehet a tűzre a kutatók szerint az, ha karácsony alkalmából nagycsaládi összejöveteleket tarthatnak az emberek. Érvek és ellenérvek.

6393 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma Magyarországon és elhunyt 135 beteg. Orbán Viktor szerint nem jó a helyzet a kórházakban, és el fogjuk érni a 10 ezer fős itteni betegszámot. Tévedés viheti sikerre az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcináját. Minden hír a járványról és annak hatásairól. (A nyitóképen: Az online oktatás ellen tiltakozó diákok a földön ülve, a mobileszközeiket használva vesznek részt a tanórákon Milánó belvárosában 2020. november 26-án.)

Évtizedek háttérkutatását kamatoztatták az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös vakcinájának fejlesztésében, mégis egy számítási hiba volt az, ami igazán hatékonnyá tette az oltást.

A vírus esetleges mutációja miatt sem dőlhet hátra a világ azzal, hogy vannak olyan oltások, amelyek hatékonyak a SARS-CoV-2-vel szemben: a terápia kutatása mellett a megelőzés további módjait is fel kell tárni.

Az ünnepek idején három háztartás lakói találkozhatnak egy zárt térben, viszont nem mehetnek együtt étterembe vagy más szórakozóhelyre.

Külföldön dolgozó magyar síoktatók, utazásszervezők és pincérek ezreinek munkahelyét is veszélyezteti, hogy a koronavírus-járvány miatt idén az európai síszezon első fele szinte biztosan elmarad. A legtöbb országban vagy zárva maradnak a pályák, vagy csak a helyieknek nyitnak ki, és nekik is csupán komoly korlátozásokkal.

Újabb adatokat osztottak meg az oroszok a Szputnyik V hatékonyságáról: eszerint a második adag vakcina beadását követően három héttel 95 százalékosnál is magasabb lehet annak hatékonysága.

A szer, melyet Donald Trump kezelésében is használtak, forgalomba hozatali engedélyt nem, de vészhelyzeti használati jóváhagyást kapott az FDA-tól.

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) azt szeretné, hogy az intézményekben ne csak a pedagógusokat teszteljék, hanem az összes dolgozót. A szervezet elnök szerint, miután nem automatikusan jár a pozitív koronavírus-teszt esetén a százszázalékos táppénz, ezért sokan inkább nem vesznek részt a tesztelésben. Közben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azt sérelmezi, hogy a gyerekeket nem tesztelik.

Szakemberek szerint fontos már most ismertetni az emberekkel, mire számítsanak a koronavírus-oltással kapcsolatosan: fel kell például hívni a figyelmet arra, milyen ártalmatlan, de kellemetlen mellékhatásokkal járhat majd a vakcina beadatása.

Rossz hír ez az európai országoknak: már nem számíthatnak a német kapacitásra, ha megtelnek intenzív ágyaik.

Kétféle adagolással tesztelték az AZD1222 vakcinát, melyek közül az egyik jelentősen jobban teljesített a másiknál.

Frissített kezelési útmutatójában sem ajánlja a koronavírus gyógyítására a remdesivirt az Egészségügyi Világszövetség: sem enyhe lefolyás, sem kritikus állapot esetén nem látják előnyét a szerrel történő kezelésnek.

A férfiaknál gyorsabban csökken egy francia kutatás szerint a koronavírus-megbetegedés után termelődő antitestek száma, mint a nőknél.

Nehéz pontosan meghatározni, mekkora lehet a tünetmentes hordozók szerepe a járvány terjedésében: úgy tűnik, minden ötödik fertőzött tartozik ebbe a csoportba.

A Nobel-díjakat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia is kritizálja a döntést: továbbra sem kötelező az északi országban maszkot viselni a tömegközlekedési eszközökön.