Még engedélyt sem kaptak az elmúlt hetek gyógyszeripari szenzációit jelentő kísérleti vakcinák, máris figyelmeztetett mindenkit az élet arra, miért nem szabad egyelőre megnyugodnunk: a dániai nyércfarmokon létrejött koronavírus-mutáció már hét országban van ott emberekben, azt pedig nem tudjuk, hogy ennek pontosan milyen hatása lesz majd a pandémiára és az oltások hatékonyságára.

A koronavírusban megbetegedettek gyógyításával kapcsolatosan is sok még a kérdés, a remdesivirt a WHO nem ajánlja, míg más szervezetek igen, és rengeteg helyen használják is. Van tehát min dolgozni mind megelőzésben, mind terápiában, de még diagnosztikában is, hiszen egyelőre a PCR-tesztek azok, amelyek a legbiztosabb eredményt adják, de ezek elkészültére sokat kell várni.

A denevérek titka

A Pfizer és a Moderna vakcinái az antitesteket helyezték fókuszba, de az immunvédelem sokkal több komponensből áll. Az antitestek csak a fertőzés későbbi szakaszában kezdenek termelődni a patogénre adott válaszként, megelőzi őket a veleszületett immunrendszer reakciója. Stephen Holgate immunofarmakológus, a southamptoni egyetem Syanairgen nevű spinoff-cégének egyik alapítója szerint ebben pedig sok a változó.

A Synairgen interferon béta belélegzésével mint a koronavírus kezelési módjával kísérletezik jelenleg. Az Interferon béta veleszületett védekezésre képes a vírus szaporodásának megakadályozásával. A WHO nagy kutatásában kórházban kezelt betegek kezelésében nem találta elég hatásosnak a módszert, a Synairgen azonban arra jutott, hogy az működhet, ha belélegzik, nem pedig a bőr alá fecskendezik, valamint ha enyhébb esetekben használják.

“A denevérek azért tudják olyan nagy számban hordozni a vírust, mert nagyon erős interferonválaszuk van. Ezért nem betegszenek meg"

– mondta Holgate a The Guardiannek.

Ő és csapata jelenleg az otthonaikban, közvetlenül pozitív teszt után gyógyuló embereknél, a betegség súlyos kimenetelének megelőzésére alkalmazza az interferon bétát.

Más koronavírusok segíthetnek

A T-sejtekre is érdemes odafigyelni. Az antitesteket gyártó B-sejtekkel karöltve ezek az adaptív immunrendszer részei. Feladatuk kettős: segítik a B-sejteket, valamint végeznek a vírussal. "Memóriájuk" őrzi a korábbi betegségek emlékét, ha újra ugyanazt a patogént észlelik, emlékeznek arra, hogyan kell leküzdeni.

Egy májusi amerikai kutatásban az derült ki, hogy 2019 előtti vérminták T-sejtjei a SARS-CoV-2-vel találkozva korábbi koronavírus-fertőzésekre emlékezve az új koronavírus esetében is reakciót mutattak. A T-sejtek nem a megfertőződés ellen védenek, hanem gyors választ adnak, ha az már bekövetkezett, így a megelőzésben nem lehet szerepük, és egyelőre a T-sejtes immunválasz fontosságát sem tudják felmérni a kutatók. Ennek megítéléséhez a korábbi fertőzésen átesettek és az oltottak a vírussal való ismételt találkozásának kimenetelét kutatják.

Ezt meglehetősen szokatlan módon is végzik: egy brit kutatásban harminc egészséges, valamelyik koronavírus-vakcinával beoltott fiatalt tesznek ki a koronavírusnak Chris Chiu-nak az Imperial College Londonban januárban induló kutatásában. Immunstátuszukat megfigyelik ez előtt és után is. A résztvevők orrnyálkártyán keresztül találkoznak majd a vírussal, így arra is fény derülhet, ott milyen helyi immunválasz alakul ki, amennyiben ugyanis a szervezet ott végez a kórokozóval, annak esélye sincsen megbetegedést okozni.

Védvonal az orrban

Az általában vizsgált IgG és az IgM antitestek mellett ugyanakkor egy harmadik, az IgA is szerepet játszhat a felső légúti infekciók megakadályozásában. Egy júniusi francia kutatás már egy nappal a tünetek megjelenése után kimutatta az IgA jelenlétét a vérben, augusztusban pedig egy kanadai kutatás tette ezt egy nyálmintából. Három hét múlva jut csúcsra az IgA mennyisége, egy héttel az IgG tetőzése előtt.

"Az IgA-válasz gyorsan jön és megy, míg az IgG-válasz megmarad" – mondja Jennifer Gommerman, a torontói egyetem immunológusa, a kanadai kutatás egyik szerzője. Az IgA-válasz felgyorsítása is megelőzheti a fertőzést és a megbetegedést. Az antitest a nyálban és a vérben is ott van, az előbbiben ráadásul nagyobb csoportokba rendeződve. Egyes kutatások szerint megduplázása megelőzheti a fertőzéseket. Belélegezhető influenzaoltás már létezik, és koronavírus ellen is fejlesztenek ilyet, bár egyelőre messze vannak a klinikai fázistól. Ez azonban az antitestek mellett a T-sejtes immunválaszra is hathat, ezzel is segítve a szervezetet.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!