Címke: covid-19 (751 cikk)

Európa-szerte újabb intézkedéseket vezetnek be: Finnországban rendkívüli állapotot rendelt el a kormány, a német kormány a moselle-völgyi francia határra is kiterjesztette a zárlatot, a cseh kormány rendőrséggel és katonasággal erősíti a korlátozások betartatását.

A hosszú távon fennálló tünetek közt még a szédülés, a légszomj és az ízületi fájdalmak is képviseltetik magukat.

Egy német nyelvész nem kevesebb, mint 1200 új német szót gyűjtött egybe, melyeket kivétel nélkül a koronavírus-világjárvány hozott létre.

Bár a koronavírus ritkábban okoz súlyos lefolyású megbetegedést gyermekekben, mint felnőttekben, addig nem lehet véget vetni a járványnak, amíg nincs a legfiatalabbaknak is oltás.

Sem a súlyos megbetegedés, sem a halálozás rizikója nem nő meg azoknál, akik asztmával élnek, állapította meg egy elemzés.

Egyre többféle állat szervezetében mutatják ki az új koronavírust: a bennük esetlegesen mutálódó vírus emberre is terjedhet. Van félnivalónk, ha az állatvilágban is elkezd tarolni az új koronavírus?

Hiába tesz meg egy ország mindent a koronavírus terjedésének visszaszorítása érdekében, ha a sokkal gyorsabban terjedő variánsok válnak dominánssá, minden elért eredmény semmibe vész.

160 millió adatponthoz férhetnek hozzá egy gigantikus, egyedi megfertőződéseket listázó adatbázis segítségével: százötven ország 24 millió megbetegedésének adatait anonimizálva elemezhetik és kutathatják ennek segítségével.

Gyorsan terjed, hat az oltásokra, de nem hoz súlyosabb megbetegedést a dél-afrikai vírustörzs.

Mégsem ad oltást Izrael tizenöt országnak, közte Magyarországnak, miután kritikák sora érte a zsidó államot a programmal kapcsolatosan.

Beltérben, nagy tömegben, rosszul szellőző helyen veszélyeztet mindenkit az, hogy szuperfertőző esemény részese lehet: több tucat embernek is átadhatják ilyen alkalmakkor a megbetegedést a fertőzöttek. Egy évnyi adat alapján azt is tudják, melyek a legkockázatosabb helyek.

Az oltóanyagok beszerzése körüli ügyetlenségek ostorozása után a figyelem az Európai Unióban egyre inkább a már meglévő tagállami hasznosulására irányul, és a kép nagyon vegyes.

A 95 százalékos hatékonyság mellett sem dőlnek hátra, arra kíváncsiak, mi történik, ha harmadik adagot is beadnak a vakcinából.

Több ország is további korlátozást, vagy a meglévőknél prolongálást jelentett be. A legtöbb helyen a brit variáns terjedése tette szükségessé az szigorításokat.

Kétnapos virtuális csúcstalálkozó kezdődik csütörtökön az EU vezetői között, középpontban az oltási kampány felgyorsításának a lehetőségével, az ideiglenes határzárak kérdésével és az oltási igazolások ügyével.

A kormány egészségügyi dolgozók, főként nővérek ezreinek engedélyezné, hogy Nagy-Britanniában vagy Németországban dolgozzanak, ha az érintett államok cserébe koronavírus elleni oltást adnak.

A vakcinákkal kapcsolatos egyik legfontosabb kérdésre nehéz választ adni, mivel, bár előzetes adatok szerint egyes vakcinák képesek lehetnek erre, sok egyéb faktor is befolyásolja azt, mennyire agresszíven terjed a koronavírus.

Az Indiában gyártott AstraZeneca-vakcinából rendelő országok könnyen azzal találhatják magukat szemben, hogy az oltóanyag szállítása késlekedik, mivel a Szérumintézetnek mostantól az ország igényeit kell előtérbe helyeznie.

Tíz helyett tizenöt adagot is kinyerhetnek az oltópontok, ha egy más oltásoknál már bevált, régóta használt eljárást a Moderna koronavírus elleni oltásánál is engedélyeznek.

Egy belső WHO-dokumentum alapján úgy tűnik, a kínaiak a pandémia első hónapjaiban nem siettek a vírust kutatni, és a hozzájuk érkező szakértőknek is alig adtak át adatokat.