Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pixabay

A gyerekeket is be kell oltani koronavírus ellen, csak az a kérdés, mikor

Bár a koronavírus ritkábban okoz súlyos lefolyású megbetegedést gyermekekben, mint felnőttekben, addig nem lehet véget vetni a járványnak, amíg nincs a legfiatalabbaknak is oltás.

Bármikor újra berobbanhat a koronavírus-járvány mindaddig, amíg a gyermeke immunizálásához nem áll rendelkezésre vakcina, vélekednek kutatók. A The Guardian cikkében John Edmunds, a brit kormány vészhelyzetekkel kapcsolatos tudományos tanácsadócsoportjának, a SAGE-nek a tagja úgy nyilatkozott: amíg minden korosztály, a gyerekeket is beleértve, nincsen beoltva, komoly esélye van annak, hogy a járvány megint fellángol.

Ma még nincs oltás számukra

Jelenleg nincsen olyan védőoltás, amelyet 16 év alatti gyermekeknek be lehetne adni, de már megkezdődtek a klinikai kísérletek, melyek célja, hogy már hat év fölött adhatóvá váljon valamilyen vakcina. A koronavírusra a gyerekek kevésbé fogékonyak, ha el is kapják, az kevésbé viseli meg szervezetüket, a súlyos megbetegedés és a halálozás aránya is jelentősen kisebb körükben, mint a felnőtt lakosságban, viszont a terjesztésben szerepet játszanak.

Stanley Plotkin, a rubeolaoltás fejlesztője és a rota elleni oltás egyik társfejlesztője szerint ha a gyerekeket oltjuk, azzal is az időseket védjük meg.

"El sem tudom képzelni, hogyan remélhetnénk a vírus felszámolását, ha nem immunizáljuk a lakosság többségét"

– mondta.

Indulnak a kísérletek

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca már meghirdette oltásának gyermekeken való tesztelését, ehhez 6-17 éveseket vonnak be. A Pfizer és a BioNTech közös oltásának 12-15 éves korosztályon történő teszteléséről a gyártó a következő hónapokban tervez adatokat megosztani, és még az idei évben meg akarják nyitni a klinikai tesztelést az 5-11 éves korosztály előtt is. A kamaszok valószínűleg a felnőttekhez hasonló immunválaszt produkálnak az oltás hatására, de a kisebbeknél eltérő dozírozásra vagy összetételre lehet szükség.

A hatékonysági és biztonságossági adatok nyártól kezdve érkezhetnek, de kérdés, hogy az addig megjelenő variánsokkal hogyan birkóznak majd meg a már létező oltások. Ugyanígy kérdéses az oltások a fertőzés terjesztésére vonatkozó hatása: valószínűsíthető, hogy ha valaki el is kapja a betegséget oltottan, jóval kevésbé lesz fertőző, mint az oltatlanok. Ha be is bizonyosodik ez a feltételezés, akkor

egyedül a gyermekek lehetnek a betegség terjesztői,

így az ő beoltásuk kulcsfontosságúvá válhat. Az oktatási intézmények működésének biztonsága miatt is fontos immunizálni a fiatalokat, ami számukra is nyereséget jelent.

Van mit mérlegelni

Adam Finn, a Bristol Children’s Vaccine Centre gyermekorvos professzora szerint azt is érdemes mérlegelni, hogy korábbi fertőzéseket is sikerült már úgy korlátok közé szorítani, hogy nem immunizáltuk a teljes populációt:

ha most a koronavírus ellen mindenkit muszáj lenne beoltanunk, az kivételes helyzet lenne.

"Még mindig nyitott kérdés, hogy meddig kell eljutnunk ezzel a vakcinázási programmal annak érdekében, hogy a járványt kézben tartsuk ... Valószínűleg az év végére a 18 év alatti gyermekeknél is fogunk már oltásokat használni. De biztos nem lehetek ebben" – nyilatkozott.

Ellenérv lehet az is, hogy a gyerekek beoltása előtt a szegényebb országok populációiban kell megkezdeni az immunizálást. Finn szerint a kérdés az, muszáj-e beoltani a gyerekeket – ha ugyanis nem az, akkor nem kell őket immunizálnunk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×