Nyércek, menyétek, kutyák, macskák, gorillák és nagymacskák: házi kedvencekben, állatkerti és tenyésztett állatokban egyaránt rátaláltak már a patogénra. A jelenség azért lehet problematikus, mert kutatók szerint ha a vadon élő állatokban is szabadon kezd keringeni a SARS-CoV-2, akkor még több esélye van mutációk kialakulásának – köztük olyanoknak is, amelyek az embert is megfertőzve veszélyesek lehetnek.
"Tudjuk, hogy a jelenlegi pandémiát az állatvilágban, legvalószínűbben denevérekben megtalálható, majd az emberre átterjedő vírus okozta" – mondja Jonathan Epsteint epidemiológus az ABC News cikkében. "És az is tény, hogy nagyon sokféle állat fogékony az új koronavírusra."
Epstein szerint már annyira elterjedt a megbetegedés és annyira magas a fertőzöttek száma világszerte, hogy a járvány könnyen elérheti a vadvilágot is a szennyezett víz, az emberekkel való közvetlen kontaktus vagy egyéb környezeti tényezők miatt.
Nyércfarmokon jelenleg is terjed a koronavírus:
számos ország jelentette már, hogy a tenyésztőknél fertőzött állatokra bukkantak. Nyércekben létrejött már koronavírus-mutáció is, és bár egyelőre nincs birtokunkban olyan adat, amely azt támasztaná alá, hogy a bennük keringő változatok veszélyesebbek lehetnének az emberre, mint a globálisan elterjedtek, az egészen biztos, hogy az egymás szoros közelségében tartott nyércek közt viharos sebességgel terjed a betegség.
Nem a zárt környezet a rizikófaktor
Még ezzel együtt is kevésbé veszélyes a kontrollált körülmények közt tartott állatok körében terjedő megbetegedés: a farmokon élő nyérceket Dániában elpusztították, Winstont, egy amerikai állatkert gorilláját pedig izolálták egészséges fajtársaitól.
Ha viszont a vírus újra a vadvilágban találja magát, az már egészen más helyzet lesz.
A folyamat ráadásul már el is kezdődött: vadon élő nyércekben is rátaláltak az új koronavírusra, így a vírus, amelyen feltehetően egy közvetítő állat segítségével denevérről emberre került át, most visszakerül egyes állatfajokra. Christine Kreuder Johnson, a University of California állatorvos-professzora szerint ez mind a fogságban tartott, mind a szabadon élő állatokra veszedelmes, nem meglepő módon a mutációk létrejöttének lehetősége miatt. Ha állat kapja el a vírust embertől, majd a fajon belül mutációk jönnek létre, s ezek fertőzik vissza az embert, veszélyesebbé is válhat a patogén.
Tesztelhetők az állatok is
Az állatok tesztelését jelenleg nem javasolja a CDC, az amerikai járványügyi hivatal, de ha szükséges, akkor lehetséges az állatok szűrése is. Ez egyébként pontosan azzal a módszerrel történik, mint az embereké, ezért sem tesztelik tömegesen az állatokat. A járvány jelenlegi fázisában ez erőforrás-pazarlás lenne.
A probléma megelőzésének eszköze állatkertben tartott állatok esetében azoknak az elővigyázatossági intézkedéseknek az alkalmazása, amelyeket emberek esetében is megteszünk, illetve az állatok megfelelő kezelése lehet. A vadvilágban csak teszteléssel lehet kiszűrni, hogy hol is tart a folyamat – emellett pedig most van itt az az idő, amikor érdemes elkerülni mindenféle vadon élő fajjal a találkozást, mindannyiunk érdekében.
