Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót
Gorilla a San Diegó-i Állatkert Szafariparkjában, a kaliforniai Escondidóban 2021. január 10-én. Az állatkert több gorillájának szervezetében kimutatták az új koronavírust, ami a vírus első ismert átterjedése főemlősökre az Egyesült Államokban és feltehetőleg az egész világon is. A majmokat valószínűleg az egyik gondozó fertőzte meg, aki tünetmentes volt, de szervezetében kimutatták a vírust, egyébként pedig mindig védőmaszkban közelítette meg az állatokat.
Nyitókép: MTI/EPA/A San Diegó-i Állatkert Szafariparkja/Ken Bohn

Állatok és koronavírus: van félnivalónk?

Egyre többféle állat szervezetében mutatják ki az új koronavírust: a bennük esetlegesen mutálódó vírus emberre is terjedhet. Van félnivalónk, ha az állatvilágban is elkezd tarolni az új koronavírus?

Nyércek, menyétek, kutyák, macskák, gorillák és nagymacskák: házi kedvencekben, állatkerti és tenyésztett állatokban egyaránt rátaláltak már a patogénra. A jelenség azért lehet problematikus, mert kutatók szerint ha a vadon élő állatokban is szabadon kezd keringeni a SARS-CoV-2, akkor még több esélye van mutációk kialakulásának – köztük olyanoknak is, amelyek az embert is megfertőzve veszélyesek lehetnek.

"Tudjuk, hogy a jelenlegi pandémiát az állatvilágban, legvalószínűbben denevérekben megtalálható, majd az emberre átterjedő vírus okozta" – mondja Jonathan Epsteint epidemiológus az ABC News cikkében. "És az is tény, hogy nagyon sokféle állat fogékony az új koronavírusra."

Epstein szerint már annyira elterjedt a megbetegedés és annyira magas a fertőzöttek száma világszerte, hogy a járvány könnyen elérheti a vadvilágot is a szennyezett víz, az emberekkel való közvetlen kontaktus vagy egyéb környezeti tényezők miatt.

Nyércfarmokon jelenleg is terjed a koronavírus:

számos ország jelentette már, hogy a tenyésztőknél fertőzött állatokra bukkantak. Nyércekben létrejött már koronavírus-mutáció is, és bár egyelőre nincs birtokunkban olyan adat, amely azt támasztaná alá, hogy a bennük keringő változatok veszélyesebbek lehetnének az emberre, mint a globálisan elterjedtek, az egészen biztos, hogy az egymás szoros közelségében tartott nyércek közt viharos sebességgel terjed a betegség.

Nem a zárt környezet a rizikófaktor

Még ezzel együtt is kevésbé veszélyes a kontrollált körülmények közt tartott állatok körében terjedő megbetegedés: a farmokon élő nyérceket Dániában elpusztították, Winstont, egy amerikai állatkert gorilláját pedig izolálták egészséges fajtársaitól.

Ha viszont a vírus újra a vadvilágban találja magát, az már egészen más helyzet lesz.

A folyamat ráadásul már el is kezdődött: vadon élő nyércekben is rátaláltak az új koronavírusra, így a vírus, amelyen feltehetően egy közvetítő állat segítségével denevérről emberre került át, most visszakerül egyes állatfajokra. Christine Kreuder Johnson, a University of California állatorvos-professzora szerint ez mind a fogságban tartott, mind a szabadon élő állatokra veszedelmes, nem meglepő módon a mutációk létrejöttének lehetősége miatt. Ha állat kapja el a vírust embertől, majd a fajon belül mutációk jönnek létre, s ezek fertőzik vissza az embert, veszélyesebbé is válhat a patogén.

Tesztelhetők az állatok is

Az állatok tesztelését jelenleg nem javasolja a CDC, az amerikai járványügyi hivatal, de ha szükséges, akkor lehetséges az állatok szűrése is. Ez egyébként pontosan azzal a módszerrel történik, mint az embereké, ezért sem tesztelik tömegesen az állatokat. A járvány jelenlegi fázisában ez erőforrás-pazarlás lenne.

A probléma megelőzésének eszköze állatkertben tartott állatok esetében azoknak az elővigyázatossági intézkedéseknek az alkalmazása, amelyeket emberek esetében is megteszünk, illetve az állatok megfelelő kezelése lehet. A vadvilágban csak teszteléssel lehet kiszűrni, hogy hol is tart a folyamat – emellett pedig most van itt az az idő, amikor érdemes elkerülni mindenféle vadon élő fajjal a találkozást, mindannyiunk érdekében.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Református egyetemi kancellár: soha nem fog tudni az AI megfelelően prédikálni

Református egyetemi kancellár: soha nem fog tudni az AI megfelelően prédikálni

Mit kezdhet az egyház a mesterséges intelligenciával, és hol húzódik az eszközhasználat határa? Ezekkel a kérdésekkel is foglalkozott idén a Reformátusok Szárszói Konferenciája. A Károli Gáspár Református Egyetem kancellárja előadásában azt hangsúlyozta: az új eszközök mindig lehetőséget és kockázatot is hordoztak, a felelősséget pedig az viseli, aki használja őket. Az InfoRádióban Csáki-Hatalovics Gyula az InfoRádióban beszélt a részletekről.

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×