Egy évvel az első megerősített (iráni diákok fertőzöttségét mutató) esetek bejelentése után Müller Cecília az operatív törzs tájékoztatóján is megemlékezett az évfordulóról. Mint mondta, látható, hogy ezzel a járvánnyal nagyon nehezen küzd meg a világ, hiszen egy évvel a magyar kezdet után most már a harmadik, a korábbiaknál is súlyosabb hullám zajlik.

A pár órával korábban bejelentett szinte teljes zárlattal kapcsolatban az országos tisztifőorvos kijelentette: minden eszközzel le kell törnünk a harmadik járványhullám jelenlegi, nagyon dinamikusan növekvő szakaszát. Emlékeztetett:

az első oltás beadása után csak 2-3 héttel várható bármiféle védettség kialakulása – márpedig most “helyzet van”, utalt az egyre növekvő betegszámokra.

De hogyan is jutottunk idáig? Tavaly év elejétől, a járvány megjelenése után egy ismeretlen kórokozó potenciális pusztítását megelőzendő, egymás után zárták le határaikat, zárták be üzleteiket és parancsolták otthonukba dolgozóikat az országok, leállt a légi közlekedés, akadozott az élelmiszer-logisztikai rendszer. A korábbaiknál is viruslensebb mutációk megjelenésével a világ számos országában már hónapokkal ezelőtt, néhány hete pedig itthon is elkezdődött egy olyan folyamat, amitől akkor rettegett a világ: kilőttek a járványadatok, (megint) túlterhelődtek a kórházak, és az oltási folyamatok még jócskán a kezdeti szakaszokban járnak. A versenyfutás, úgy tűnik, kritikus időszakához érkezett.

Járványtörténelem - íme a kulcsmozzanatok

Az első, 2020. január 5-én – a Magyar Távirati Iroda – által közölt hír úgy szólt, „egy eddig ismeretlen tüdőgyulladást okozó vírus fertőzött meg 59 embert a közép-kínai Vuhanban a helyi hatóságok vasárnapi közlése szerint. Majd pár nappal rá, január 9-én már arról lehetett olvasni, hogy egy újfajta koronavírus okozta a tüdőgyulladással járó járványt, viselkedése azonban még nem ismert. A vírus egy halpiacon jelenhetett meg először, a hivatalos információk szerint kezdetben 41 embert megfertőzve, akik közül ketten meghaltak, öten pedig válságos állapotba kerültek. A Kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság január 20-án erősítette meg: a kór emberről emberre terjed.

Az első megerősített európai esetről Franciaországból érkezett a hír 2020. január 24-én, miközben addigra Kínában már 880 fölé emelkedett a fertőzöttek száma.

Mindeközben Magyarországon, január 26-án az országos tisztifőorvos, Müller Cecília még azt valószínűsítette, hogy kicsi az esélye egy hazai járványnak. A Covid-19-ről azonban hamar kiderült, hogy alattomosabb az atípusos tüdőgyulladás (SARS) vírusnál, és már a lappangási időszakban is fertőz.

Orbán Viktor miniszterelnök január végén már úgy fogalmazott: baj nincs, de lehet, ezért a járványt komolyan kell venni” – mintegy reagálva arra, hogy a WHO nemzetközi veszélyhelyzetet hirdetett január 27-én. Megjegyezendő, az Egészségügyi Világszervezet még ezt követően is úgy vélekedett egy darabig, hogy „túl van tolva” az óvatoskodás a koronavírus körül.

A Koronavírus-fertőzés Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs január 31-én kezdte meg munkáját, vezetője a belügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere lett. Az Operatív Törzs ügyeleti központjának működését február 26-tól rendelték el.

Kicsit ugorva az időben, túl az első hazai felvásárlási lázon, a miniszterelnök március 4-én jelentette be: két koronavírus-fertőzött van Magyarországon, mindketten külföldi állampolgárok. „Mától kezdődően a védekezés szakaszába léptünk” – tette hozzá Orbán Viktor.

Majd március 11-től országos veszélyhelyzetet rendeltek el Magyarország egész területén, beutazási tilalom lépett életbe Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából és Iránból.

Az első magyarországi elhunytról március 15-én számoltak be.

Március 16-tól kezdve bezárták az iskolákat és tantermen kívüli digitális munkarend lépett életbe. Éjféltől az összes nem magyar állampolgár előtt lezárták a határokat, és minden rendezvényt betiltottak. Az éttermek és a kávézók csak 15 óráig lehettek nyitva.

Március 27-én jelentette be Orbán Viktor, hogy másnaptól április 11-ig kijárási korlátozások léptek életbe az egész ország területén. Mindenki csak alapos indokkal (például munkavégzés, vásárlás) tartózkodhatott a lakóhelyén kívül, az üzletekben pedig 9 és 12 óra között csak a 65 év felettiek vásárolhattak, máskor csak a 65 évnél fiatalabbak.

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére hozott első intézkedések rendeletei március 19-én jelentek meg a Magyar Közlönyben, ezeket további intézkedések sora követte.

Az első hullám utáni enyhítés május 4-én Magyarországon is megkezdődött: Budapesten és Pest megyében még nem, de az ország többi részén megszűnt a kijárási korlátozás, kinyithattak a vendéglők és kávézók teraszai, megtarthatókká váltak esküvők és temetések, és újra lehetővé vált sportesemények megrendezése, igaz, nézők nélkül. Később fokozatosan, a fővárosra és Pest megyére csúsztatott érvényességgel, engedték kinyitni a vendéglátóhelyek beltereit, a szálláshelyeket és az élet bizonyos korlátozásoktól eltekintve visszatérni látszott a korábbi kerékvágásba.

Ősszel azonban ismét nőni kezdtek a betegszámok, jött a második hullám. Azóta az alábbiak szerint alakul a járvány Magyarországon:

Most jön a neheze

A vírus magyarországi felbukkanását követő eltelt év során rengeteg mindent föl kellett áldozni az addigi megszokott mindennapokból a védekezés oltárán, miközben elkezdődött és jelenleg is tart a harmadik hullám, amely az előzőeknél is súlyosabb lesz.

A pénzügyminiszter azonban bizakodó, és úgy fogalmazott minap a közösségi oldalán: a magyar családok, munkavállalók, vállalkozások, az egészségügyi dolgozók példa nélküli összefogásának eredményeként már látjuk a fényt az alagút végén. „Hogy milyen hosszú az alagút, az oltástól, a beoltottak számától függ.”

Mindenesetre az egyéves évfordulót újabb szigorításokkal „ünnepelhetjük”: március 8-tól jön az országos iskolazár, üzletzár és maszkhasználat mindenhol, derült ki a csütörtöki Kormányinfón.