Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
312
bux:
150695.04
2026. augusztus 17. hétfő Jácint
Nyitókép: Frauke Riether

A Janssen oltásának elfogadása lelkiismereti kérdéseket is felvetett

Az ügy most az amerikai Johnson&Johnson gyógyszercége által fejlesztett oltás kapcsán robbant ki ismét, mert e szérumnak olyan komponense is van, amely egy 1985-ben abortált magzatból származik. Nem egyedülálló ez a vírusfejlesztésben.

Az Amerikai Egyesült Államokban már használt, európai engedélyeztetés előtt álló, egyadagosan is hatékony Janssen-vakcina katolikus körökben kételyeket vetett fel. New Orleans érseke arra szólította fel az amerikai hívőket, hogy ne fogadják el ezt az oltást, amennyiben lehetőségek lenne rá, mivel abban olyan sejtvonalak találhatók, melyek egy 1985-ben abortuszban elhalt magzatból származnak. Szakértők és a Vatikán is állást foglalt már az ügyben, de úgy tűnik, ez még nem volt elég.

Régi módszer

Elektív abortuszokból származó sejtvonalakat - azaz genetikailag viszonylag homogén, megfelelő viszonyok közt korlátlan ideig felhasználható sejtkultúrákat -

a hatvanas évek óta használnak az oltásgyártásban.

A Science magazin szerint a rubeola, a bárányhimlő, a hepatitisz A és az övsömör elleni vakcináknak is van ilyen összetevője, illetve gyógyszerek fejlesztésénél is felhasználták ezeket a sejtvonalakat. Hemoflíia, reumatoid artritisz és cisztás fibrózis kezelésére is használatosak az így létrehozott készítmények.

Több oltásban is van ilyesmi

A koronavírus ellen használt oltások közül nemcsak a Janssené, hanem az AstraZenecáé is tartalmaz ilyen eredetű sejtvonalat, illetve fejlesztés alatt álló vakcinák is tartalmaznak ilyet: két amerikai mellett egy kínai oltásjelöltről van szó, más források pedig a Pfizer és a Moderna oltásához is kötnek ilyen eredetű sejtvonalakat. A Janssen és az AstraZeneca esetében is arra használják a sejtvonalakat, hogy mini gyárakként adenovírust termeljenek - ezt a vírust használják vektorként az oltásokban a kutatók.

A kutatók szerint fontos, hogy a sejtvonalak emberi eredetűek legyenek, a módszer kritikusai ugyanakkor etikai kérdéseket vetnek fel azokkal kapcsolatosan.

Az ügy kapcsán megszólalt a gyártó is:

"A Janssen Covid-19 oltóanyag-jelöltünkben nincs magzati szövet. Vakcinánk egy inaktivált, azaz nem fertőző adenovírus-vektor, amely a koronavírus tüskefehérjéjét kódolja"

- nyilatkozták. Egy kanadai egészségügyi szolgáltató arra is felhívta a figyelmet, hogy nem magzati szövetről van szól az oltás esetében, hanem olyan sejtvonalról, amely laboratóriumban készült, eredete azonban valóban hetvenes-nyolcvanas években elvégzett abortuszokhoz köthető, írja a Toronto City News.

A Vatikán nem tiltja

A témában a Vatikán ugyanakkor már decemberben állást foglalt: morálisan elfogadhatónak minősítették az ilyen oltások felvételét abban az esetben, ha alternatíva nem áll rendelkezésre. Magyarázatuk szerint a járvány olyan súlyos veszélyt jelent, hogy amellett az ilyen vakcinákat is

„jó lelkiismerettel lehet használni, azzal a bizonyos tudattal, hogy ez nem jelent egyetértést azzal az abortusszal, amelyből az oltások előállításához használt sejtek származnak."

Más forrásokból származó biztonságos oltások hiányában tehát „erkölcsileg elfogadható olyan vakcina felvétele, amelynek kutatási és gyártási folyamata során abortált magzatok sejtvonalait használták fel". A vatikáni álláspont szerint tehát ezeknek az oltásoknak a használata nem legitimizálja az abortusz intézményét katolikus körben. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az oltás felvétele önkéntes, de a leggyengébbek és a legveszélyeztetettebbek érdekében a közjó része.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

Egyetlen pillanatnyi elbóbiskolás a buszvezetői ülésben az erőhatások miatt is nagyságrendekkel veszedelmesebb – szakértő

A buszokban van biztonsági öv ugyanúgy, mint a gépkocsikban, viszont egyrészt nagyon ritkán használják, másrészt a kocsi a baleset pillanatában is sokkal biztonságosabb objektív fizikai paraméterek miatt. Ezekről is beszélt a lengyel zarándokok M3-ason történt vasárnapi tragédiájával összefüggésben Hajas József igazságügyi gépjárműszakértő.

Donald Trump „lába bánhatja”, ha annektálja a Hormuzi-szorost

„Eltörik a lábát” – ez volt a válasz Iránból Donald Trump fenyegetésére, hogy amerikai területté nyilvánítja a Hormuzi-szorost. A fontos szállítási útvonal körül továbbra is patthelyzet uralkodik, miközben Irán azt ismétli, hogy kizárólag ő ellenőrizheti azt.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

2035-re 40 ezer budapesti fa fog veszélyessé válni, és nincs pénz lecserélni őket

A Fővárosi Önkormányzat évente 2000 fát tud veszélymentesíteni a rendelkezésére álló forrásból, miközben az előrejelzéseik szerint jelenleg is 11 ezer fa van közel ahhoz, hogy veszélyessé váljon. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá fognak válni az árvizek, egy fontos budapesti beruházás azonban azért áll, mert az előző kormány átcsoportosította a pénzt másra – számolt be a Portfolio-nak Bardóczi Sándor főtájépítész. Az extrém időjárási jelenségekhez való alkalmazkodásban az egyik legtöbbet az önkormányzatok tudnának segíteni a városlakóknak, ehhez viszont szemléletbeli, pénzügyi és jogi változásokra is szükség lenne. Kiemelten igaz ez a zöldfelületekre, amik menedéket jelenthetnek a forróságban, a költségvetési forrásokért és társadalmi figyelemért folyó versenyben viszont mindig a legrövidebbet húzzák. A főváros hosszú ideje ostromolja a minisztériumokat ezzel – abban reménykednek, hogy az új kormánynál a korábbiaknál nagyobb lesz a fogadókészség. A klímaalkalmazkodásra irányuló figyelem növelésére már csak azért is szükség van, mert a Kárpát-medence a világátlagnál hatszor gyorsabban melegszik fel, és ez a főtájépítész szerint sokkal nagyobb gazdasági károkat fog okozni, mint azt jelenleg bárki gondolja. Interjú.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×