A 61 éves büntetlen előéletű békéscsabai nő 2017 óta dolgozott az egyik békéscsabai dohányboltban. Az üzemeltető betéti társaság a dohánybolt készletének kezelésére egy olyan szoftvert használt, amely online és offline módon is kezeli a készletet.
A programban az ár jövedéki termék esetén nem módosítható, a nem hatósági áras termékek esetében pedig a cég képviselője volt jogosult az online felületen meghatározni a termékek árát. Az offline felületre a bolti eladók is jogosultak belépni, hogy a boltba érkező árukat a készletkezelő programban rögzítsék.
A terhelt munkaviszonya során felismerte, hogy amennyiben az offline felületen a nem hatósági áras árucikkek eladási árát jóval kevesebbre módosítja, mint amit a cég képviselője az online felületen meghatározott, a tényleges ár és a szoftverben módosított ár különbözetét a pénztárból készpénzben fel tudja venni.
2020 januárjától 2023 szeptemberéig az eladó a készletnyilvántartás adatait rendszeresen megváltoztatta:
A nem hatósági áras termékek eladását készpénzes fizetés esetén nem véglegesítette a beütést követően a pénztárgépbe, hanem azok árait a készletkezelő programban utólag csökkentette és a már alulárazott termékek árait rögzítette a pénztárgépbe.
A különbözetet pedig kivette a kasszából. Az okozott több mint 30 millió forintos kárból 550 ezret térített meg. A Békéscsabai Járási Ügyészség végrehajtandó börtönbüntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására tett indítványt jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával folytatólagosan üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt.
