Szunyogh Gábor elmondta: a dél-koreai kutatás alapján 24 használat után már megtérül a rendszer. Hozzátette: egy másik érdekes számot is meg lehet említeni, ez pedig azt mutatja, hogy 4,6-szor kell használni az edényt ahhoz, hogy kiváltsa az üvegházhatású gáz kibocsátása szempontjából az egyszer használatos alternatívát.

„Az újrafelhasználható edény nem attól fenntartható, hogy újrafelhasználhatónak nevezzük, ugyanis valóban sokszor kell használni és a felhasználóknak megfelelő visszavételi pontokat kell biztosítani”

– hangsúlyozta a szerkesztő.

Kiemelte: a Körkörös.hu cikkében feldolgozva a témát rámutattak, hogy a dél-koreaiak azt nézték, hogy hány alkalom kell ahhoz, hogy megérje körforgásban tartani az edényeket. Ugyanakkor a magyar vonatkozás azt vizsgálta, hogy mi motiválja az embereket. Kiderült: a

• logisztika
• a kényelem
• és a bizalom

rendkívül fontosak.

Arról is beszélt, hogy korábban Magyarországon ennek remek előzményei voltak, de nem váltak be.

„A REpont olyan rutint indított be az emberekben, hogy már gyűjtik a műanyagokat és leadják a REpont automatákban. A másik, hogy az európai törvényhozásban idén augusztusban vezettek be egy új rendeletet, melynek értelmében az éttermeknek és az élelmiszert forgalmazó vállalatoknak bizonyos százalékban biztosítaniuk kell a visszaválthatóság lehetőségét” – fogalmazott Szunyogh Gábor.

Rámutatott:

számos kutatás jelenik meg arról, hogy az egyszer használatos műanyagok jelentik a legnagyobb környeztvédelmi problémát, ráadásul a tengerekben úszó szigetek jelentős része ilyen anyagokból áll.

„Elindult egy olyan folyamat, hogy az edényvisszaváltásban is elkezdhessünk gondolkozni egy ilyen rendszerben” – szögezte le.

A cikk Barkóczi Bence interjúja alapján készült.