Infostart.hu
eur:
350.7
usd:
302.07
bux:
136988.19
2026. június 15. hétfő Jolán, Vid
Szúnyoggyérítést végeznek Balatonkenesén 2025. július 1-jén este.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Szúnyogok által cipelt betegségekre csap le majd egy új pécsi labor

A szúnyogokkal kapcsolatos, legmagasabb biológiai biztonsági szinten végzett vizsgálatok elvégzését, környezetbarát gyérítési módszerek kidolgozását, ezáltal a rovarok által behurcolt egzotikus betegségek megelőzését szolgáló egységet hoznak létre a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény.

Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás következtében az elmúlt években Európa-szerte megjelentek inváziós szúnyogfajok, amelyek egzotikus kórokozókat - például dengue-, zika- vagy chikungunyavírust - is képesek terjeszteni.

Az enyhébb telekkel, a növekvő átlaghőmérséklettel nő a szúnyogok egyre szélesebb körű megtelepedésének kockázata, így újabb egzotikus betegségek is megjelenhetnek, ezért a szúnyogok elleni védekezés egyre nagyobb közegészségügyi jelentőséggel bír - emelték ki.

A kommüniké szerint a hazai és közép-európai járványmegelőzés területén is mérföldkőnek számító projekt egy magyar-horvát együttműködés keretében - összesen 6,1 millió euró európai uniós támogatással megvalósuló - pályázat részeként jöhet létre, amely a szúnyogok által terjesztett betegségek elleni fenntartható, tudományosan megalapozott védekezést szolgálja.

A pályázat PTE-re eső, 1,2 millió eurós támogatása teszi lehetővé, hogy a PTE Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) új fejlesztésének keretében az országban elsőként Pécsen jöhessen létre ACL-3 (Arthropod Containment Level - Ízeltlábúak tartására vonatkozó biztonsági szint) besorolású vektorkompetencia-laboratórium.

A Szentágothai János Kutatóközpontban kialakítandó labor lehetővé teszi a szúnyogokkal kapcsolatos legmagasabb biológiai biztonsági szinten végzett vizsgálatokat, és hozzájárul a környezetbarát, fenntartható szúnyoggyérítési módszerek hazai bevezetéséhez.

A közleményben felhívták a figyelmet arra is, hogy az egységben biológiai, ökológiai, genetikai és kórokozó-elemzési kutatásokat hajthatnak majd végre, az ott gyűjtött adatok pedig kulcsfontosságúak lesznek a közös fejlesztésű előrejelző szoftver számára. Ez pontos információkat nyújt az inváziós szúnyogfajok elterjedéséről, a potenciálisan veszélyes vírusok jelenlétéről, valamint a fertőzések terjedésének mintázatairól.

A cél, hogy a kutatási eredmények segítsék a célzott és hatékony védekezési stratégiák kialakítását, hozzájárulva a lakosság egészségének védelméhez és az életminőség javításához - olvasható a közleményben.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

Magyar Péter az Országgyűlésben: az Orbán-kormány elkezdett építeni egy migránstábort, de közben hazudott a szavazóknak

A miniszterelnök a hétfői ülésen napirend előtt idézett egy mondatot egy 2024-es kormányzati jegyzőkönyvből: „A migrációs feszültséget 2026-ra szükséges kiélezni” – az Orbán-kormány élezni akarta a helyzetet, nem megoldani, mondta Magyar Péter, aki idézett 2024-es jegyzőkönyveket arról is, hogy az Orbán-kormány végre akarta hajtani a migrációs paktumot. Mint mondta, a Tisza-kormány azt fogja tenni, amit mond, véget vet a hazudozásnak – mondta. Ez a nyári szünet előtti utolsó „rendes” ülésnap, keddtől nyáron már csak rendkívüli ülésnapok jönnek. Az Országgyűlés hétfőn szavazhat a miniszterelnöki ciklusok 8 évre korlátozásáról.

Orbán Anita: Magyarország visszatér

Magyarország újra európai országként viselkedik, a nemzetérdeket mindig szem előtt tartva, de azt a szövetségi rendszeren belül érvényesítve – jelentette ki Orbán Anita külügyminiszter hétfőn Luxemburgban, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Parlagon heverő betétek: miért nem dolgozik a lakossági megtakarítás?

Parlagon heverő betétek: miért nem dolgozik a lakossági megtakarítás?

A megtakarítások nem optimális allokációja miatt a lakosság évente százmilliárd forintokban mérhető kamatbevételtől esik el. A forintbetétek jelentős része látra szóló, ugyanakkor a számlaméret szerinti eloszlás, illetve az egyenlegek havi változása alapján ezek 40-50 százalékánál reális opció lenne a magasabb kamaton történő hosszabb távú lekötés. Emellett több mint 230 milliárd forintnyi lekötött betét még mindig 1 százalék alatti kamaton fut, annak ellenére, hogy egyes bankok 4-7 százalékos kamatot is kínálnak. A betétek lekötésével vagy újrastrukturálásával – különösen 10 millió forintos betétméret felett – 2-5 százalékponttal magasabb kamat is elérhető lenne, miközben a lakossági állampapírok is versenyképes alternatívát jelentenek. A megtakarítások tudatosabb allokációja nemcsak a lakosság kamatbevételeit növelné, hanem élénkítené a banki versenyt, erősítené a kamattranszmissziót és az MNB monetáris politikájának hatékonyságát is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×