Sokat hallani egy trendről, hogy nyáron egyre kevésbé választanak az utazók egy még melegebb úti célt, hanem inkább valami hűvösebb helyre mennek. Ennek a coolcation-nek nevezett szokás Csendes Olivér szerint egyelőre kevéssé mutatható ki az adatokban. Az északi országok persze már készülnek ilyesmire. Ám a Visit Hungary Zrt. vezérigazgatója szerint egyelőre ennél sokkal fontosabb az utazás célja, és hogy átalakulnak az igényeink.

„Sokkal fontosabbnak tekintjük most már az utazást, mint esetleg a Covid előtt, vagy akár annál is korábban, és az utazás egyre inkább egy lehetőség önmagunk megismerésére és olyan élmények megszerzésére, amelyek velünk maradnak. Hiszen például az utazáskor hordott nadrágot már végleg leselejteztem, vagy már el is felejtettem, hogy melyik telefonom volt két évvel ezelőtt, de az utazási élmény megmaradt” – érzékeltette a változást Csendes Olivér.

Komplex rendszer

És így persze azt is tudni kell, hogy milyen élményeket keresnek az utazók, mert az nem csak az étel, a szállás, a vendégfogadás vagy az utak minősége, hiszen a turizmus, az utazás egy ökoszisztéma, nem csak egy értéklánc.

„A legegyszerűbb azt lenne mondani – és erre vannak statisztikáink –, hogy egy német házaspár ha eljön Magyarországra, akkor 17 szolgáltatóval lép kapcsolatba az utazása során. Miután egyre több a digitalizált szolgáltatás és a digitális érintési pont, ezért egyre jobban tudunk erről adatokat gyűjteni, és tudjuk értelmezni, hogy mi történik. De ez ennél bonyolultabb, mert vannak olyan tényezők is, mint például az út minősége, vagy hogy pontosan jön-e a HÉV vagy sem, amiket nem tudunk befolyásolni mint desztinációmenedzsment szervezet, mint Nemzeti Turisztikai Ügynökség” – fogalmazott.

Vannak pszichológiai minták is: például erősebben megmaradnak a nagyon pozitív és a nagyon negatív dolgok, az is, ami legutoljára történt, illetve az, amikor több dolog halmozódik. Példaként arról beszélt, hogy az Európai Unióban most a schengeni határon való belépésnél bevezették az ujjlenyomatok és más biometrikus adatok gyűjtését. Ez nyilvánvalóan negatív élmény lesz sok ember számára, a déli határokon már most sorok vannak, illetve a repülőtéren érkezéskor lehet, hogy egy kicsit több ideig fognak az emberek állni. Ez ellen nem lehet tenni, de mivel ez is fontos része az utazók élményének, koncentrálhatunk arra, hogy ott legyen valaki, aki felvilágosítást ad, foglalkozik vele, ezzel pozitív imázst építsen.

Szintlépés történt

Magyarországon a koronavírus-járvány után szintet lépett a turisztikai termékek és szolgáltatások minősége. Az utóbbi években lezárult ugyanis egy fejlesztési időszak: több mint 20 ezer projekt valósult meg a Kisfaludy program segítségével, központi erőforrásokból megújultak, megszépültek attrakciók, szálláshelyek, vendéglátóhelyek. Ezt követi most egy dinamikus növekedési fázis a magyar turizmusban.

„Túlléptük már a 2019-2020-as számokat, és kevés olyan ország van, és kevés olyan más ágazat van a magyar gazdaságban, amelyik két számjegyű növekedést tud hozni. Nem természetes az, hogy egy ágazat ilyen jól működik, és ezt a Covid is megmutatta. Sok mindent nem tudunk előrevetíteni a legjobb modellekkel sem, ezért agilisan reagálni kell. Ehhez számunkra még fontosabb az, hogy a jövőbe tekintsünk. Ám nemcsak egy jövő van már, hanem több lehetséges jövő van, és ezek között kell úgy navigálni, hogy az ember célba érjen” – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Csendes Olivér.

Többféle jövő állhat a turizmus előtt

A turizmusmarketingért felelős Visit Hungary Zrt. vezérigazgatója a turizmus előtt álló egyik lehetséges jövőnek azt látja, hogy megsokasodnak a konfliktusok a világban, és emiatt nehéz lesz utazni.

„Egy másik jövő szerint nyaranta 50 Celsius-fok lesz, és senki nem akarja majd elhagyni ilyenkor a klímás lakását, ráadásul koszosak lesznek a tengerek és elolvadnak a gleccserek. Van egy olyan is, amely szerint az emberek békességben élnek, jólét van, megoldódnak a klímaváltozás által okozott veszélyek, a technológia segít minket abban, hogy háromnegyed óra alatt el tudjunk repülni valahova fenntartható, sőt akár regeneratív módon. Mennyire szép lenne az, hogyha a turizmus nem elvonna, hanem hozzáadna akár például a természeti értékekhez. A turizmus már most is rengeteg társadalmi és gazdasági értéket teremt, de mennyire szép lenne, hogyha más dimenzióban is értéket tudna még generálni. Ez is egy lehetséges jövő” – mondta az Arénában Csendes Olivér.