Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Orbán Viktor édesanyja, Orbán Győzőné és édesapja, Orbán Győző 2018. május 10-én az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol újra miniszterelnökké választották Orbán Viktort.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Nyilatkozott Orbán Győző, és több dolgot is elmondott a hatvanpusztai birtokról

A miniszterelnök édesapja azt mondta, meg sem fordult a fejében, hogy a beruházás miatt majd a fiát „ütik”.

„Hatvanpuszta egy gazdaság. A semmi közepén, mint a neve is mutatja" – mondta a Borsnak adott interjúban a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző, akit több médium is próbált megszólaltatni korábban a birtokról a sajtóban megjelent állítások kapcsán.

A Habsburgok egyik mintagazdasága volt. Ez volt a kostelep, néhány kilométerre van Bányavölgy, ami a disznótelepük volt, aztán Göböljáráson egy másik telep, és Máriavölgyön a marhatelep, ahol ma a golfklub működik. A gazdaságot 1945 után államosították.

"Az állami gazdaság telephelye lett. Apám is, és én is dolgoztunk ott, sőt, a fiam is, nyári diákmunkában. Nagyon sok emlék fűz ide, mondhatni a fél életem, biztos ezért lett a szívügyem. A rendszerváltás után tönkrement, lerohadt. Szomorú történet. Végül megvásároltam. Vigasztalan állapotok uralkodtak, majdnem romokban minden. Lassan tíz éve dolgozom rajta, hogy helyrehozzam" – mondta Orbán Győző.

Azt mondta, azért fontos ennyire számára Hatvanpuszta, mert Alcsúton és Felcsúton is laktak, mielőtt Székesfehérvárra költöztek, ezen a környéken voltak fiatalok, ott születtek a gyermekeik, nehezére esett látni, hogy minden tönkremegy. Fel akarta támasztani a mintagazdaságot, szívügye a mezőgazdaság is, mezőgazdasági üzemmérnök a képzettsége.

Jövőre indulhat be a területen a gazdálkodás, a földek már most "rendben vannak" – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gazdasági központ is elkészülhet az ősz végére, de maga a terület nagy, sok rajta az épület, még évekig kell ott dolgozni.

Arra a kérdésre, hogy mit láthatnak a leskelődők, elmondta: "Portaépület, őrszolgálat, trafóház, szennyvízközpont, napelemtelep. Aztán a tisztilakot, ahol valaha a gazdatiszt családja élt. Visszaépítettem a valamikor béresházat is, itt laktak a telepen dolgozók és a családjaik. Kiütöttem a födémet, és könyvtárat csináltam belőle, itt lesz a családunk összes könyve, irata, mindaz, ami megmaradt a múltból. Lesz egy tanulóterem és két diáklak, ha valakit mindez érdekel, és netán kutatni akarna. Az egyik nagy birkaistállóból műhelyházat csináltam, ahol feldolgozhatjuk a terményeket. Gépszín lesz, szerelőakna, aszaló, akarok pálinkafőzőt is, minden, amire egy igazi gazdálkodónak szüksége lehet. És persze szociális helyiségek, munkáslakás, ha igény lesz rá. Vannak raktárak, pincék, garázsok. A másik nagy birkaistállóból vendégházat csináltam. Ha összejön az egész család, vagyunk vagy ötvenen. A dédunokáknak csináltattam egy gyerekmedencét. 12 unokám és 7 dédunokám van. Eddig. Aztán van itt egy nagy gépszín és egy hatalmas pajta, ami még mindig rogyadozik, de már nem ázik be. Azt már biztosan nem én fogom rendbe hozni."

Minderre pénze a gánti kőbányából van, mondta: "A rendszerváltáskor összeálltunk, és megvettük. A kevés sikeres MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) egyike volt. Öten még mindig megvagyunk. 51 százaléka az enyém. Jól gazdálkodtunk. Komoly üzem lett belőle, ma hetven környékbeli családnak ad kenyeret."

Hozzátette, nem a fia miatt sikeres, tisztességes gazdálkodással sikeresek voltak az Antall-, a Horn-, a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány alatt is.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×