A nyári időszakra időzítettek több felújítást is a fővárosban, ami miatt sok helyen dugókra, fennakadásokra kell számítaniuk mind az autósoknak, mind a tömegközlekedési eszközökkel utazóknak. Spohn Márton az InfoRádióban úgy fogalmazott, nyáron „a közlekedési összigények alacsonyabbak”, ezért logikus döntés, hogy a felújítások, pályakarbantartások jelentős részét ilyenkor végzik. Emlékeztetett, hogy a 4-es és a 6-os villamos útvonalán jelenleg is zajlik a Szent István körúton a Tátra utca és a Jászai Mari tér közötti vágányok felújítása, ezért július 31-ig a Széll Kálmán tér és a Nyugati pályaudvar között csak pótlóbusszal lehet utazni. A Hungária körúti és a Flórián téri felüljárónál, valamint a Gubacsi hídnál végzett munkálatok pedig nemcsak a tömegközlekedéssel utazókat, hanem az autósokat is érintik.

A Közlekedő Tömeg elnökségi tagja megjegyezte: az idei tapasztalatok azt mutatják, a nyár kezdetével nem csökkent le annyira a gépkocsiforgalom Budapesten, mint amennyire ilyenkor megszokott, és emiatt gyakran komoly torlódások alakulnak ki. Úgy véli, a döntéshozók megakadtak annál a pontnál, hogy a jelenlegi helyzetben kialakult és rendelkezésre álló közúti forgalmat kell kezelni, és azt tapasztalja, hogy

az illetékesek nem járnak utána annak, hogy a torlódások idejére miért nem váltanak át nagyobb számban a közösségi közlekedésre az autósok.

„llyenkor nem az a leghatékonyabb megoldás, hogy több kapacitást nyújtunk az autóközlekedésnek, mert az sosem elég. A szükséges felújítási munkálatokat persze el kell végezni, de jobb lenne, ha többen választanák ilyen helyzetben a tömegközlekedést” – fejtegette Spohn Márton.

A Közlekedő Tömeg nem ért egyet azzal a Fidesz–KDNP-s javaslattal, amely szerint a budapesti felújítások, lezárások idejére hétköznaponként meg kellene nyitni az autós forgalom előtt a pesti alsó rakpartot és a Lánchidat a dugók csillapítása érdekében. Spohn Márton felidézte, hogy a társadalmi egyeztetés során a budapestiek korábban egyértelműen amellett foglaltak állást, hogy a pesti alsó rakpartot közösségi térként lehessen használni, míg a Lánchíd tömegközlekedési és kerékpáros „folyosó” legyen. Azt gondolja, a fővárosi lakosság többsége erre szavazott a tavalyi önkormányzati választáson azzal, hogy újra annak „a zöld és élhető várospárti városvezetésnek” szavazott bizalmat, amely bevezette mindezeket. Szerinte találkozik a társadalmi igényekkel az az elképzelés, hogy a Belváros „továbbra is élhető maradjon”. A Közlekedő Tömeg elnökségi tagja felhívta a figyelmet arra is, hogy

a Lánchíd kapacitása nem lenne képes pótolni egyik nagyobb hídnak a forgalmát sem,

ezért megfogalmazása szerint „csak tessék-lássék” intézkedés lenne a Lánchíd megnyitása az autós forgalom számára. Mint mondta, egy ilyen intézkedés éppen egy olyan tömegközlekedési alternatívát „térdeltetne le”, amit pont az autóval közlekedőknek a figyelmébe kellene ajánlani.

Spohn Márton szerint korábban sokkal inkább lehetett érzékelni, hogy több alternatíva közül is szívesen választanak a fővárosban közlekedők, akik az adott helyzettől, körülménytől függően tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy autóval indultak útnak. Ha valamilyen felújítás, lezárás történt Budapesten, sok autós inkább buszozott vagy villamosozott, viszont az esős napokon nagyobb torlódások alakultak ki az utakon, mert akkor inkább autóba ültek azok, akiknek erre volt lehetőségük, hogy ne ázzanak meg a megállók között gyalogolva.

A klímán „könnyű spórolni”

A Közlekedő Tömeg üzemeltet egy hibabejelentő oldalt, amelyet gyakran ellepnek a közlekedési eszközökön nem működő klímaberendezésekről szóló panaszok. Spohn Mártonnak az a szubjektív megérzése, hogy ez lehet az egyik fő oka annak, hogy az autósok a felújítások idején inkább nem veszik igénybe tömegközlekedési eszközök használatát, így viszont nem csökkenhet a gépkocsiforgalom a várt mértékben a fővárosban.

Spohn Márton azt gondolja, arra kellene törekedni, hogy a különböző felújítási munkálatok „elviselhetők legyenek a közúti közlekedés szempontjából is”. Mint fogalmazott, nemcsak az autóba ülők kegyeiért kellene megvizsgálniuk az illetékeseknek azt, hogy miért nem működnek a klímaberendezések egyes járműveken, hanem a tömegközlekedők is „megérdemelnék” ezt a gesztust.

A Közlekedő Tömeg elnökségi tagja szerint a klíma olyan tétel, amin „könnyű spórolni”, hiszen a busz és a villamos attól még jár, hogy nem klimatizált vagy nem működik a berendezés. Mint mondta, a nyári szezon előtt az ingatlantulajdonosoknak is azt tanácsolják, nézessék át szakemberrel a klímát, és szerinte ugyanezt kellene tennie a BKV-nak is a tömegközlekedési eszközökkel. A járműveket fel kell tölteni klímagázzal annak érdekében, hogy a klímaberendezés megfelelően működjön. Spohn Márton nem tartja kizártnak, hogy a fővárosi vezetés a forráshiányos helyzet miatt nem tud úrrá lenni a helyzeten, és talán ezzel is indokolható, miért nem működik a klíma sok járművön.