Infostart.hu
eur:
399.75
usd:
343.55
bux:
99833.93
2025. július 17. csütörtök Elek, Endre
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) és Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök (háttal, b) a második magyar-georgiai kormányzati csúcstalálkozón a Karmelita kolostorban 2025. június 11-én.
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Orbán Viktor zsarolás helyett köszönetet várna az ukrán elnöktől

Magyarországot nyíltan és durván megfenyegették az ukránok – jelentette ki a miniszterelnök szerdán Budapesten, miután a második magyar–grúz kormányzati csúcstalálkozó keretében hivatalában fogadta Irakli Kobakhidzét, Grúzia miniszterelnökét.

Orbán Viktor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden megjelent interjújára reagálva hangsúlyozta: az ukránok nem fogadják el, hogy Magyarországon a magyar emberek hozzanak döntést Ukrajna európai uniós csatlakozásáról, és végképp nem fogadják el, ha ez a döntés negatív, és ezért fenyegetőznek, zsarolnak és támadnak bennünket. Ezt nekünk vissza kell utasítanunk – jelentette ki, hozzátéve, hogy az ukránok köszönettel tartoznak Magyarországnak.

„Megengedtük, hogy a menekültjeik Magyarországon keresztül távozhassanak. Megengedtük, hogy Magyarországon igénybe vegyenek minden közszolgáltatást, elláttuk őket, gyógyítottuk a katonáikat, taníttatjuk a gyerekeiket” – sorolta a kormányfő. Azt javasoljuk az ukrán elnöknek, hogy

fenyegetőzés és zsarolás helyett mondjon köszönetet a magyaroknak és fejezze ki Magyarország iránti tiszteletét

– jegyezte meg.

Grúziáról szólva Orbán Viktor azt mondta, hogy „mindenki őket irigyli, mi is”: 7 százalékos gazdasági növekedés, csökkenő államadósság, kézben tartott hiány, ugyanilyen jó kilátások a következő évre. „Nekik is szembe fúj a szél, éppúgy, mint nekünk, magyaroknak, hiszen a miniszterelnök úr úgy nyert választást, nem olyan régen, mint ahogy mi nyertünk 2022-ben” – vont párhuzamot.

A kormányfő kiemelte: az ő kormányuk is támadásoknak van kitéve Brüsszelből azért, mert a béke oldalán áll, nem akarja, hogy belekeverjék őket egy háborúba, kiáll a szuverenitásuk mellett, és büszkén mondja, hogy nekik a saját hazájuk az első. „Ez a része nekünk is megvan, csak a 7 százalékos gazdasági növekedés nincs még meg, de bízom abban, hogy ez is meglesz majd” – jegyezte meg.

Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország kiáll Grúzia szuverenitása mellett, nemcsak a kétoldalú kapcsolatokban, de az európai színpadon is. Átérezzük a helyzetüket, valójában igazi patrióta hősöknek tekintjük a mai vendégeinket, élükön a miniszterelnökkel – fogalmazott.

Elmondta azt is: Brüsszel véleményétől teljesen függetlenül megállapodtak abban, hogy Magyarország minden segítséget megad Grúziának az EU felé vezető úton. Szeptembertől Magyarország 50 grúz köztisztviselőt fog itt képezni, sőt Grúziába is küldünk kormányzati szakértőt – jelentette be.

A magyar–grúz gazdasági együttműködésre kitérve emlékeztetett arra, hogy a Wizz Air piacvezető Grúziában, a magyar–grúz kereskedelmi forgalom pedig rekordot döntött. Először sikerült meghaladni a 100 millió dollárt, és a grúziai magyar export nagy része gyógyszeripari termék – jelezte.

A munkabizottságokban szó esett szerdán az energetikai együttműködésről is. Az öt ország részvételével működő, közös energetikai program a Kaukázusban megtermelt zöld áramot célozza behozni Magyarországra és az EU területére – közölte a miniszterelnök.

Kiemelte: jó okunk van arra, hogy az energetikai együttműködést különösen is napirenden tartsuk. Az ukránokkal ellentétben, akik lezárják az energiaszállítási útvonalakat, mi vezetékeket, kapcsolatokat építünk, és szabad utat engedünk a gazdasági tevékenységnek – hangsúlyozta. Közölte azt is: Irakli Kobakhidzével abban állapodtak meg, hogy folytatják a közös munkát, és egy éven belül megtartják a harmadik közös magyar–gúrz kormányülést is.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor úgy fogalmazott a Zelenszkij-interjú kapcsán: felháborító, ha bármelyik ország megfenyeget egy másikat, ha pedig az a másik mi vagyunk, akkor különösen elfogadhatatlan.

Hozzátette, mindez „húsbavágó” – kérdés Magyarország számára: amit az ukránok csinálnak velünk, elsősorban az energia frontján, az tízmillió magyar ember mindennapi gazdasági érdekeivel megy szembe. Olyan követelésekkel lépnek fel Magyarország ellen Brüsszelben, amelyek eredményeképpen Magyarországon a lakossági gáz ára legalább kétszeresére, de könnyen lehet, hogy a négyszeresére is felmehet – figyelmeztetett.

A kormányfő úgy fogalmazott: az ukrán elnök arról beszél, hogy pénzt akar kivenni a magyarok zsebéből azért, hogy az ő háborúját sikeresebben vívhassa. De mi erre nem tudunk igent mondani – mondta, hozzátéve, nem fogjuk tönkretenni a magyar háztartásokat azért, hogy az ukránok a háborúban elérhessék a kitűzött céljaikat.

Várakozásai szerint nehéznek ígérkezik a jövő hét, mert nem egyszerűen Ukrajnával van vitánk; az ukrán álláspontot Brüsszel is képviseli. Brüsszel Ukrajna kérésére olyan javaslatokat terjeszt elő, amelyek levágnák Magyarországot az orosz energiáról, és ezzel legalább kétszeresére növelnék a háztartások rezsiköltségét. „Ez elfogadhatatlan. Nekem az a dolgom, hogy ezt megakadályozzam” – jelentette ki Orbán Viktor.

Hozzátette: tíz hónap múlva az is dolga, hogy megakadályozza, hogy ukránbarát pártok Magyarországon a kormányrúd közelébe kerüljenek. „Azt is el fogjuk majd végezni, de először jöjjön a jövő heti csata” – jelezte a miniszterelnök.

Szintén újságírói kérdésre válaszolva elmondta azt is, Grúziában a külföldi erők olyan felforgató tevékenységet végeznek, ami kísértetiesen hasonlít ahhoz, mint ami Magyarországon történik. Tucatjával működnek Grúziában Soros György által finanszírozott álcivil szervezetek, amelyek mindent megtesznek azért, hogy megbuktassák a kormányt. Szinte kottaszerűen ugyanaz történik ott, mint itt – mondta.

Közölte ugyanakkor, hogy a globalisták vesztésre állnak; vesztettek az Egyesült Államokban, és a következő két évben Európában is meg fognak bukni a globalista kormányok. Ekkor eljön Georgia nagy napja is, mert kinyílnak előttük az ajtók az uniós csatlakozásra – összegzett Orbán Viktor.

Budapest, 2025. június 11.
A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök (b) a második magyar-georgiai kormányzati csúcstalálkozót követő aláírási ceremónián és sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. június 11-én.
MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
Budapest, 2025. június 11. A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Irakli Kobakhidze georgiai miniszterelnök (b) a második magyar-georgiai kormányzati csúcstalálkozót követő aláírási ceremónián és sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2025. június 11-én. MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán

Magyarország a legerősebb támogatója Grúzia európai integrációjának, olyan körülmények között, amikor Grúzia mesterséges határokat tapasztalt az Európai Unió felé vezető úton – erről már Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök beszélt, az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón.

Irakli Kobakhidze közölte: a szerdai csúcstalálkozó létfontosságú abból a szempontból, hogy a bilaterális kapcsolatokat fejleszteni tudják. Hozzátette: ezt a formátumot két évvel ezelőtt hozták létre, az idén pedig a második találkozót tartják. Ez tette lehetővé, hogy közös egyeztetéseket folytassanak az eddig elért előrehaladásról és tervezhessenek a jövőt illetően.

Grúzia miniszterelnöke elmondta: a találkozón sok témát áttekintettek, beleértve az energia területét, a gazdasági fejlődést, a környezetvédelmet, az igazságügyi és oktatási rendszert, a kultúrát.

Örömét fejezte ki, hogy számos együttműködési megállapodást írhattak alá különböző területekre vonatkozóan, s ezek is elmélyítik, erősítik majd a két ország közötti kapcsolatokat.

Hangsúlyozta: a két ország között erős politikai kapcsolat van, s Grúzia számára nagyon fontos az együttműködés minden aspektusa. Hozzátette: nemcsak a kormányzati együttműködés fontos számukra, hanem a privát szféra együttműködése is. Szükségesnek nevezte, hogy egyre szorosabb partnerség jöjjön létre ezen a szinten is, s mindent megtesznek azért, hogy a két nemzet között a bilaterális kapcsolatok tovább erősödjenek.

Irakli Kobakhidze köszönetét fejezte ki, hogy Magyarország támogatja Grúzia európai uniós integrációját. Georgia 2030-ra szeretne az Európai Unió tagjává válni, vállalásaik 90 százalékát már teljesítették – fűzte hozzá.

Kérdésre válaszolva elmondta: számukra az Európai Unió korábban az igazságosságot jelentette, de az európai bürokrácia minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy ez a kép megváltozzon. Hozzátette: továbbra is az Európai Unió felé tartanak, és Magyarország érdeme, hogy megfelelő bánásmódban részesülnek.

A sajtótájékoztató előtt a két miniszterelnök közös nyilatkozatot, a két kormány tagjai több együttműködési megállapodást írtak alá.

Címlapról ajánljuk
Migrációkutató: nyolcmillió bevándorló pörgette a csúcsra a spanyol gazdaságot

Migrációkutató: nyolcmillió bevándorló pörgette a csúcsra a spanyol gazdaságot

Spanyolország az elmúlt években látványos demográfiai és migrációs átalakuláson ment keresztül, ami megváltoztatta a munkaerőpiacot is. A népességnövekedés szinte kizárólag a bevándorlásnak köszönhető. Az új munkahelyeken 90 százalékban dolgoznak migránsok, és tavaly 13,5 százalékkal növekedett a spanyol gazdaság – mondta el az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet elemzője.

Uniós biztos: hatalmas támogatást kaphatnak a gazdák a következő költségvetésből

Az agráriumra a hosszú távú uniós költségvetési javaslatban legalább 302 milliárd euró jut, ami a jelenlegi, 2027-ben lejáró időszak teljes költségvetésének a 80 százalékának felel meg - jelentette ki Christophe Hansen a mezőgazdaságért felelős biztos Brüsszelben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.17. csütörtök, 18:00
Kiss László
Széchenyi- és Prima Primissima-díjas csillagász, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Intézet főigazgatója
Trump cáfolatára visszapattantak az amerikai tőzsdék

Trump cáfolatára visszapattantak az amerikai tőzsdék

Bizonytalan a hangulat a világ tőzsdéin, az amerikai blue chipeket tömörítő Dow jelentősebb eséssel zárt kedden, míg a Nasdaq erősödni tudott és ma reggel az ázsiai indexek is felemás elmozdulást mutattak. Európában csökkenésekkel indul a nap a vezető tőzsdéken, nem sokkal később azonban pluszba fordult az irányadó indexek többsége és kismértékben a BUX is emelkedett, az index ismét 100 ezer pont felett járt. A kereskedelmi háborús hírek mellett a vállalati negyedéves gyorsjelentések voltak ma a fókuszban, több nagybank közzétette számait, de érkeztek fontos makroadatok is, amelyek a vámháború hatásairól árulkodnak. Donald Trump közben kirúgással fenyegette meg a Fed elnökét, amire megütötték kissé az amerikai tőzsdéket, a cáfolatra viszont visszapattantak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. július 16. 21:38
×
×
×
×