Infostart.hu
eur:
363.8
usd:
311.49
bux:
148659.81
2026. augusztus 20. csütörtök István
vérvétel vérminta labor
Nyitókép: Pixabay

Csökkentek egyes szakrendeléseken a várakozási idők – mert a magánellátásba mennek a betegek

Az intézményekből érkezett legfrissebb adatok szerint 2015 óta most először fordult elő csökkenés a várakozási időben szakrendeléseken – derül ki a Járóbeteg Szakellátási Szövetség felméréséből. A szervezet elnöke szerint ennek egyik fő oka, hogy a páciensek egy része a gyorsabban elérhető magánellátást választja, így csökken az állami egészségügy terhelése.

Több szakrendelésen is kimutathatóan csökkent a várakozási idő 2023 és 2025 között – mondta Pásztélyi Zsolt, a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a szervezet friss felmérését ismertetve. A diabetológián 21 nap, a gasztroenterológián 16 nap, a reumatológián 17 nap lett a csökkenés, gyermekgyógyászaton 9, az általános belgyógyászaton 7 nap.

Magyarázatát az utóbbival kezdte: a belgyógyászat egy olyan szakma, amely specializálódik, vagyis onnan átkerülnek más szakmákba, más orvosokhoz a betegek. Ennek tudható be az, hogy az általános belgyógyászaton a nyomás kisebb lett. Így viszont a szintén belgyógyászi szakmának számító endokrinológia, angiológia területén nőtt a várakozási idő. Mint Pásztélyi Zsolt példaként említette, egy pajzsmirigybetegséggel érkező pácienst el lehet látni belgyógyászaton is, de el lehet látni endokrinológián is. Megjegyezte még, hogy egyre inkább erősödik a magánellátás, és a lakosság egy része átterelődött ebbe a szektorba, ahol fizetnie kell ugyan, de hamarabb hozzájut ezekhez a konzultációs lehetőségekhez, amivel a közellátás terhelése csökken.

"Az endokrinológia nagyon ritka szakma, nagyon kedvezőtlen a finanszírozási helyzete, illetve jelentős laborvizsgálatok szükségesek hozzá – nem is olcsó, egyszerű laborvizsgálatok –, ezért nem preferált a járóbeteg-szakellátásoknál,

hiszen a veszteséget növeli az intézményekben. Ezért azt javasoltuk, hogy célzott beavatkozással, akár adott szakmának juttatott többletforrásokkal kellene próbálni csökkenteni a várólistákat azáltal, hogy többet kapacitásokat nyitunk ki. Az angiológia egy elöregedő szakma, kevesebben választják, mint régen, és nagyon sok az érbeteg Magyarországon. Világelsők között vagyunk az amputációkban, és ez látszik abban is, hogy nem férünk hozzá ehhez a szakellátáshoz" – mondta a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke.

Pásztélyi Zsolt kiemelte: a szervezet szorgalmazza azt is, hogy a finanszírozó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, illetve a minisztérium kezdjen el gondolkodni azon, hogy a hosszú várólistás szakmákban célzottan oldja fel a volumenkorlátokat, vagy valamiféle többletfinanszírozást biztosítson. A mostani finanszírozás úgynevezett beavatkozáskódok súlyozott értékén történik, de ebbe a szövetség szerint be kellene avatkozni, hogy például az angiológia és az endokrinológia kedvező finanszírozási helyzetbe kerüljön. Ehhez központi lépések szükségesek, emelte ki az elnök. Hozzátette:

fontosnak tartják, hogy megmaradjon a teljesítményfinanszírozás és az intézmények érdekeltek legyenek abban, hogy minél nagyobb teljesítményt tudjanak nyújtani.

Mindemellett úgy látják, hogy a várakozási időket a következő időszakban javíthatja még az Egészségablak applikáció, amely által jobban hozzá lehet férni a betegfogadási időpontokhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Fura urak” és felszabadulás – Tarr Zoltán állami és miniszteri díjakat adott át

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter állami és miniszteri díjakat adott át a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban augusztus 20. alkalmából szerdán.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Csapdába esett a világ egyik leggazdagabb országa: hatalmas sebezhetőség bukott ki egy pillanat alatt, gyorsan kellene lépni

Csapdába esett a világ egyik leggazdagabb országa: hatalmas sebezhetőség bukott ki egy pillanat alatt, gyorsan kellene lépni

A Hormuzi-szoros lassan fél éve naponta csak alig néhány hajó jut át, ez azokat az országokat hozza nehéz helyzetbe, melyeknek lényegében nincs egyéb lehetőségük a nyersanyagok eljuttatására a világpiac felé. Az elemzés a világ egyik leggazdagabb országán, Kataron keresztül mutatja be azt a gyakran csekély figyelemmel kísért problémát, amely a Perzsa-öböl kisállamait érinti. Ezek az országok kényszerhelyzetbe szorultak, mivel szinte teljes egészében a kritikus tengeri átjárótól függenek. Megoldások és alternatívák lehetnek, de ehhez minél gyorsabban kellene lépniük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×