Infostart.hu
eur:
354.58
usd:
304.95
bux:
131829.83
2026. május 27. szerda Hella
vérvétel vérminta labor
Nyitókép: Pixabay

Csökkentek egyes szakrendeléseken a várakozási idők – mert a magánellátásba mennek a betegek

Az intézményekből érkezett legfrissebb adatok szerint 2015 óta most először fordult elő csökkenés a várakozási időben szakrendeléseken – derül ki a Járóbeteg Szakellátási Szövetség felméréséből. A szervezet elnöke szerint ennek egyik fő oka, hogy a páciensek egy része a gyorsabban elérhető magánellátást választja, így csökken az állami egészségügy terhelése.

Több szakrendelésen is kimutathatóan csökkent a várakozási idő 2023 és 2025 között – mondta Pásztélyi Zsolt, a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a szervezet friss felmérését ismertetve. A diabetológián 21 nap, a gasztroenterológián 16 nap, a reumatológián 17 nap lett a csökkenés, gyermekgyógyászaton 9, az általános belgyógyászaton 7 nap.

Magyarázatát az utóbbival kezdte: a belgyógyászat egy olyan szakma, amely specializálódik, vagyis onnan átkerülnek más szakmákba, más orvosokhoz a betegek. Ennek tudható be az, hogy az általános belgyógyászaton a nyomás kisebb lett. Így viszont a szintén belgyógyászi szakmának számító endokrinológia, angiológia területén nőtt a várakozási idő. Mint Pásztélyi Zsolt példaként említette, egy pajzsmirigybetegséggel érkező pácienst el lehet látni belgyógyászaton is, de el lehet látni endokrinológián is. Megjegyezte még, hogy egyre inkább erősödik a magánellátás, és a lakosság egy része átterelődött ebbe a szektorba, ahol fizetnie kell ugyan, de hamarabb hozzájut ezekhez a konzultációs lehetőségekhez, amivel a közellátás terhelése csökken.

"Az endokrinológia nagyon ritka szakma, nagyon kedvezőtlen a finanszírozási helyzete, illetve jelentős laborvizsgálatok szükségesek hozzá – nem is olcsó, egyszerű laborvizsgálatok –, ezért nem preferált a járóbeteg-szakellátásoknál,

hiszen a veszteséget növeli az intézményekben. Ezért azt javasoltuk, hogy célzott beavatkozással, akár adott szakmának juttatott többletforrásokkal kellene próbálni csökkenteni a várólistákat azáltal, hogy többet kapacitásokat nyitunk ki. Az angiológia egy elöregedő szakma, kevesebben választják, mint régen, és nagyon sok az érbeteg Magyarországon. Világelsők között vagyunk az amputációkban, és ez látszik abban is, hogy nem férünk hozzá ehhez a szakellátáshoz" – mondta a Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke.

Pásztélyi Zsolt kiemelte: a szervezet szorgalmazza azt is, hogy a finanszírozó Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, illetve a minisztérium kezdjen el gondolkodni azon, hogy a hosszú várólistás szakmákban célzottan oldja fel a volumenkorlátokat, vagy valamiféle többletfinanszírozást biztosítson. A mostani finanszírozás úgynevezett beavatkozáskódok súlyozott értékén történik, de ebbe a szövetség szerint be kellene avatkozni, hogy például az angiológia és az endokrinológia kedvező finanszírozási helyzetbe kerüljön. Ehhez központi lépések szükségesek, emelte ki az elnök. Hozzátette:

fontosnak tartják, hogy megmaradjon a teljesítményfinanszírozás és az intézmények érdekeltek legyenek abban, hogy minél nagyobb teljesítményt tudjanak nyújtani.

Mindemellett úgy látják, hogy a várakozási időket a következő időszakban javíthatja még az Egészségablak applikáció, amely által jobban hozzá lehet férni a betegfogadási időpontokhoz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Miért éppen a Puskás Aréna?

Miért éppen a Puskás Aréna?

A május 30-i, budapesti Bajnokok Ligája-döntő vitán felül a klubfutball-idény legnagyobb eseménye, nem kevesek szerint az esztendő legfontosabb európai sporteseménye. Az Infostart a korábbiakban felvázolta, miből nőtte ki magát ez a sorozat, mi volt az 1992-es nagy váltás oka és alapja, miért vált a legerősebb bajnokságokban akár a negyedik-ötödik hely elérése is „élet-halál” kérdéssé, sőt azt is, kik voltak a sorozat legsiekresebb magyar játékosai, edzői. Ezúttal arról lesz szó, miért éppen Budapest, miért éppn a Puskás Aréna?
Tisza-kormány: Magyar Péter pénteken tárgyal Ursula von der Leyennel

Tisza-kormány: Magyar Péter pénteken tárgyal Ursula von der Leyennel

Sajtótájékoztatón számolt be szerdán a kormány a legfrissebb döntéseiről. Kiderült: június 1-től moratórium lép életbe a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, a kormány nyilvánosságra hozza a kórházi fertőzési adatokat, a Klebelsberg Központot pedig nem felszámolják, hanem radikálisan átalakítják. Az oktatási miniszter új államtitkárokat mutatott be a nap folyamán, házkutatást tartott a NAV a kulturális minisztérium irodáiban, Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter pedig első interjújában úgy vélte, a magyar egészségügy a strukturális összeomlás szélén áll. Magyar Péter Facebook-posztjából este kiderült: pénteken fog tárgyalni Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×