Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Kiss László, Óbuda közös ellenzéki polgármesterjelöltje (Ál)civilek a pályán címmel, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) budapesti elnökével, Molnár Zsottal közösen tartott sajtótájékoztatóján a III. kerületi Lajos utcában 2019. szeptember 5-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Börtönben tölti a karácsonyt Óbuda polgármestere

Újabbkét hónappal meghosszabbították Kiss László letartóztatást.

Szabó József, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a 24.hu-nak azt mondta: a bíróság bűnismétlés, és a bizonyítás esetleges megnehezítésének a veszélye miatt, február 16-ig hosszabbította meg a gyanúsított letartóztatását. A végzés nem végleges.

Kiss Lászlót augusztus 14-én vették őrizetbe, majd a bíróság két nappal később elrendelte a letartóztatását. A polgármestert, valamint alpolgármesterét, a júniusban őrizetbe vett Czeglédy Gergőt minősített vesztegetéssel gyanúsítják.

A DK a kezdetektől fogva azt állítja, hogy politikai leszámolás zajlik.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×