Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
A composition of Hungarian forint. HUF banknotes providing great options to be used for illustrating subjects as business, banking, media, etc.
Nyitókép: Todor Dinchev/Getty Images

Így lehet januártól nyugdíjba menni

A január 1-je és az adott év márciusában megjelenő valorizációs szorzószámok közzétételének napja közötti időszakra nyugdíjelőleget állapítanak meg azoknak, akik ekkor nyújtják be nyugdíjigényüket.

Minden év elején a január 1-je és az adott év márciusában megjelenő valorizációs szorzószámok közötti időszakban benyújtott nyugdíjigények esetén nyugdíjelőleg megállapítása történik a nyugdíj összegének végleges kiszámításához szükséges valorizációs szorzószámok közzétételéig – írja az ado.hu.

Ettől az időszaktól függetlenül is szükség lehet előleg megállapítására, mivel a nyugdíjigény elbírálása iránti eljárás, amelynek során a nyugdíjjogosultság elismerése és a nyugdíj összegének kiszámítása is történik, sokszor nem egyszerű és nem rövid folyamat. Ha a nyugdíjjogosultság megállapítható, nyugdíjelőleg folyósítására kerül sor.

Ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, a nyugellátás összege azonban a tárgyévi valorizációs szorzószámok hiánya, adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. A nyugdíjelőleget 2024. januártól már nem határozattal, hanem végzéssel kell megállapítani.

Ez, a nyugdíjjogosultság megállapításáról szóló hatósági döntés egyrészt igazolja, hogy a nyugdíjjogosultság fennáll, és nyugdíjelőleg fizetendő, másrészt több olyan kérdés rendezésére is lehetőséget ad, amely az igénylő számára igen fontos és sürgős lehet. Az egyik ilyen nagyon lényeges mozzanat az „egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság nyugdíjasként” információ továbbítása az egészségbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv felé. A másik fontos intézkedés az ellátottak utazási utalványának megküldése a nyugdíjigénylő, immár nyugdíjjogosult részére. Ezzel a dokumentummal utazási kedvezményekre lesz jogosult.

A nyugdíjtörvény 2024. január 1-i változása nyomán új lehetőséget jelent az igénylők számára a hosszabb ügyintézési időt igénylő nyugdíjügyeknél. Az új rendelkezés szerint, ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindításától számított négy hónap alatt nem bírálják el, az időközben beszerzett adatokra hivatkozva az igénylő kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.

Amint valamennyi adat rendelkezésre áll a nyugdíj összegének végleges kiszámításához, haladéktalanul sor kerül az erről szóló határozat kiadására.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×