Az utóbbi hónapok esős időjárása következtében a talaj felső rétege már telítődött vízzel. Emiatt az elmúlt héten a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság működési terültén lehullott jelentős mennyiségű csapadék (területi átlag 53 mm) egyelőre csak kis mértékben tud beszivárogni a földbe. A víz jelentős része a felszínen maradt, aminek következtében belvíz jelent meg a mély fekvésű területeken. Idővel ezek a vízfoltok is a földbe jutnak, de ez hosszabb folyamat lesz.

"A vízügy elsődleges célja most az, hogy a kialakuló belvízmennyiséget megőrizze és tározza a szárazabb időszakokra. A legnagyobb és legjobb víztározónk pedig a talaj, ezért

a belvizet nem vezetjük el azonnal a területekről, hanem időt hagyunk a természetes beszivárgásra"

- írják a közösségi oldalukon.

A termőföldeket érintő helyzetről folyamatosan egyeztetnek a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakembereivel.

Méréseik szerint a belvízzel veszélyeztetett alföldi térségben a talajvízszintek ugyan emelkedtek a 2022-es aszály idején kialakult kedvezőtlen állapotokhoz képest, de a legtöbb helyen még mindig alacsonyabbak a sokéves átlagnál. Mindez azt jelenti, hogy

szükség van a földben tárolt vízréteg további pótlására.

A vízügy ezért csak a szélsőséges helyzetek elkerülése érdekében indítja be a szivattyútelepeket, vagyis csak olyan helyeken, ahol e nélkül a víz kilépne a befogadó vízfolyásokhoz, tározókhoz vezető csatornákból. Ott azonban, ahol erre lehetőség van, az összegyűlő vizet visszatartják a csatornákban.

Az idei esztendőben lehullott csapadék mennyisége ugyan már november végén több volt, mint a sokéves átlag, fel kell készülnünk a jövő szélsőségesen száraz időszakaira is.