Elsőként Hajdú-Bihar, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mutatták ki a madárinfluenza vírusát - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Járványvédelmi Központjának igazgatója.
"Ezen a héten került az érintett vármegyék közé Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun megye, majd Csongrád-Csanád megye. Két nagyon fontos feladat van:
- meg kell akadályozni a vírus elsődleges behurcolását
- ahol a vírus jelen van, onnan meg kell akadályozni a továbbterjedést.
Utóbbit jelenleg sikeresen kezeljük, az öt érintett vármegyéből összesen hat kitörésünk van, nincs kiterjedt járvány egyik vármegyében sem."
A szakemberek az érintett gazdaság körül kijelölték a
három kilométer sugarú védőkörzetet,
és - kockázatelemzés alapján - meghatározták a felügyeleti, megfigyelési körzetet. Itt minden állatmozgatás csak szigorú szabályok mentén történhet - mondta Vajda Lajos.
"Élő állatot beszállítani korlátozás alatt álló területre tilos, ilyen engedélyt nem adunk. Viszont azért, hogy ezeken a területeken minél kisebb legyen az állatsűrűség, például az azonnali vágás céljából történő kiszállítás engedélyezhető, szigorú szabályok szerint, amelyek között ott van a laborvizsgálat és a klinikai vizsgálat is."
A behurcolás megakadályozása viszont a jövőben is fontos feladat lesz, ugyanis a vadmadarakban nagyon nagy százalékban jelen van a vírus - mondta még.
2020 óta az elhullott darvakban ki is mutatták a H5N5-vírust - mutatott rá Vajda Lajos, aki arról is beszélt, hogy miért a lúd- és a kacsaállományok a legveszélyeztetettebbek.
"Nem feltétlenül azért, mert fogékonyabb, mint a tyúk vagy a pulyka, sőt ki sem jelenthető, hogy fogékonyabb. Viszont
nagyon nagy különbség van a tartási módok körülmények között: a csirkék és a tyúkok is akár zárt kőépületekben vannak tartva, vízi szárnyasnál ez nem mindig van így,
még az is jellemző, hogy ezek egy-egy területen nagyobb telepsűrűséggel vannak jelen."
Ezért a víziszárnyasokban a továbbterjedés kockázata is nagyobb - tette hozzá a Nébih Járványvédelmi Központjának igazgatója.
