Infostart.hu
eur:
355.17
usd:
301.6
bux:
134183.46
2026. május 8. péntek Mihály
European Union and Ukrainian flag pair on desk over defocused background. Horizontal composition with copy space and selective focus.
Nyitókép: MicroStockHub/Getty Images

Így vélekednek a magyarok a háború EU-s finanszírozásáról

A magyarok mintegy kétharmada (64 százalék) ellenzi a bizottság többletbefizetést követelő javaslatát, ami szerint az Európai Unió tagállamai a következő négy évben további ötvenmilliárd eurós segítséget nyújtanának. Mindössze 28 százalék tartja ezt elfogadhatónak – írta pénteki számában a Magyar Nemzet a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása alapján, amiben arra volt kíváncsi, hogy a magyarok egyetértenek-e a bizottság többletbefizetést követelő javaslatával.

Mint kiderült, a brüsszeli terv támogatóinak közel fele – a magyarok 13 százaléka – elutasítja Ukrajna segélyezését, amennyiben Magyarország emiatt nem jutna hozzá az uniós támogatásokhoz. A felmérésből kiderült, hogy a választók összesen háromnegyede (77 százalék) tehát nem tartaná jogosnak, ha az Európai Unió a hazánknak járó forrásokat fordítaná Ukrajna megsegítésére – számolt be a lap.

A baloldali szavazók 38 százaléka ért egyet a bizottság többletbefizetést követelő javaslatával, de több mint harmada (36 százaléka) egyértelműen elutasítja azt.

Amennyiben Ukrajna segélyezése a Magyarországnak járó források megvonásával járna, a baloldali szavazók ötven százaléka is ellenzi

– tudatta a Nézőpont Intézet.

Jelezték, hogy az Ukrajna anyagi támogatásával szembeni kritika nem jelenti azt, hogy a magyarok Ukrajna-ellenesek lennének, miután a választók 88 százaléka egyetértett azzal, hogy keleti szomszédunknak azonnali tűzszünetre volna szüksége (három százalékuk a háború folytatásának a pártján állt), amellyel véget érhetne a több mint kétszázezer áldozatot követelő értelmetlen öldöklés – írta a Magyar Nemzet.

A lap szerint a Nézőpont Intézet emlékeztetett, hogy az Európai Unió eddig 77 milliárd euró értékű támogatást bocsátott Ukrajna rendelkezésére a háború kezdete óta, s ezt most az Európai Bizottság további ötvenmilliárd euróval bővítené a következő négy évben, amit pedig a huszonhét tagállamnak kellene befizetnie a közös költségvetésbe.

Címlapról ajánljuk
Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Molnár Judit: az irodák a végsőkig kitartanak, mégis lehetnek utólagos áremelések

Az iráni háború, és az amiatti kerozinhiány egyelőre nincs hatással a nyári charterjáratokra, az utazási irodák gond nélkül tudják foglalni és indítani őket – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke. Molnár Judit ugyanakkor beszélt az utólagos áremelések lehetőségeiről és feltételeiről is.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×