Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Nyitókép: Pixabay

Nem hagyta szó nélkül a Ryanair az Alkotmánybíróság döntését

Az Alkotmánybíróság, megváltoztatva korábbi véleményét, legutóbbi döntésével visszautasította a légitársaság alkotmányjogi panaszát.

A Ryanair tavaly júliusban fordult a testülethez, mert megítélése szerint a kormány extraprofitadónak nevezett utasadója sérti az arányos közteherviseléshez való jogát. A kormányrendelet értelmében tavaly júliustól az átszálló utasokat kivéve minden, Magyarországról induló utas után meg kell fizetni.

A légitársaság még tavaly júliusban nyújtott be alkotmányjogi panaszt az extraprofitadó bevezetése miatt. Az ír vállalat arra hivatkozott, hogy a hozzájárulás sérti az arányos közteherviseléshez fűződő jogát. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a testületnek nincs hatásköre a panasz vizsgálatára. (Az extraprofitadót a Ryanair az utasokra hárította, ezért egyébként a fővárosi kormányhivatal 300 millió forint fogyasztóvédelmi bírságra büntette a céget.)

A kormányzat időközben a (társaság által következetesen "idiótának" és "logikátlannak" nevezett) adót megváltoztatta, most már "zöld adó", és nemcsak a távolság, hanem a járat károsanyag-kibocsátása is befolyásolja a teher mértékét.

A Ryanair az Infostartnak is elküldött pénteki közleményében sajnálatát fejezte ki az Alkotmánybíróság döntése miatt, megjegyezve, hogy annak már nincs jelentősége, hiszen azt már lecserélték egy "szintén nevetséges, hamis úgynevezett ökoadóra, aminek a mértéke utasonként 32 euróig terjedhet. Ez egy botrányos próbálkozás arra, hogy pénzüket „ökoadóvá” öltöztessék, holott ez csak a turizmus, a látogatók és a magyar családok túlzott adója."

Hangsúlyozzák, hogy a Ryanair is évente több millió eurót fizet az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere keretében, és ez szerintük kimeríti a Magyarországról induló és ide érkező járatok kibocsátásával kapcsolatos ellentételezést, a magyar kormány által beszedett pénz pedig így kettős adóztatásnak számít. Megemlítik még az extraprofitadóra válaszul bejelentett téli menetrendi csökkentéseket, valamint a légitársaság hozzájárulását a magyar gazdaság teljesítményéhez.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Hamász lefegyverzésén múlik a gázai béke, de egy palesztin államnak a közeljövőben alig van realitása

Szakértő: a Hamász lefegyverzésén múlik a gázai béke, de egy palesztin államnak a közeljövőben alig van realitása

Donald Trump amerikai elnök július 30-án történelmi áttörésként jelentette be, hogy a Hamász és a Gázai–övezet valamennyi palesztin fegyveres csoportja beleegyezett a teljes fegyverletételbe. A folyamat azóta alig halad. Bár most úgy tűnik, hogy a Hamász hajlandó megtenni az első lépést, Izrael a belföldi választási kampány miatt húzza az időt.

Már az osztrákok is menekülnek a tűz elől

Tűz ütött ki pénteken egy kelet-ausztriai erdőségben, a közeli településről mintegy százötven embert kimenekítettek, mintegy 100 méternyire a lángoktól - jelentette az ORF.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Amikor Japán jent vesz, veszélyes ügyletet számol fel

Amikor Japán jent vesz, veszélyes ügyletet számol fel

Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent hozzá van szokva a jegybankok elleni vakmerő fogadásokhoz. Korábban a Soros Fund Managementnél dolgozott – annál a fedezeti alapnál (hedge fund), amely az 1992-es fontválság idején arról vált híressé, hogy „bedöntötte” a Bank of Englandet. Július végén azonban Bessent az ellenkező irányba fogadott: egy jegybank oldalára állt annak devizája védelmében. Hozzányúlt az Egyesült Államok devizatartalékaihoz, hogy segítse a Bank of Japant (BoJ) a jenvásárlásban, miután a japán deviza 1986 óta először gyengült a dollárral szemben a 163-as szint fölé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×